Egy fiatal füredi lány tudományos sikerei

Veronikára nemcsak a családja és a tanári büszkék, hanem jelentős eredményeket ért el a tudományos életben már a harmincas évei elejére, sőt tizenöt éves személyes ismeretségünk okán azt is elmondhatom róla, hogy kitűnő barát. De vajon hogyan lett belőle számítógépes nyelvész?

- Már gyerekkoromban szerettem nyelveket tanulni, és azok szerkezete is nagyon érdekelt. Balatonfüreden az Eötvös iskolába jártam német tagozatra, az utolsó két évben az angolt is elkezdtem. Később a latin, a francia, az olasz és a portugál nyelvekkel is megismerkedtem, de a magyar nyelv szerkezete is érdekelt, nyelvtan versenyeket nyertem – meséli Veronika, majd megemlíti, hogy édesanyja is több nyelvet tanult, a húga szintén nyelvszakra ment egyetemre, tehát lehet némi családi attitűd ezen a területen.

A számítástechnikával kilenc évesen kezdett ismerkedni, amikor technikaóra helyett erre lehetősége nyílt. Ez a kilencvenes években nagy ritkaság volt. Aztán a veszprémi Lovassy gimnáziumban folytatta tanulmányait angol szakon, majd a szegedi egyetemre ment, ahol angol és általános nyelvészet szakokat választott.

Dr. Vincze Veronika nyelvészdoktor a balatonfüredi otthonában (Fotó: Penk Tímea)

- Másodéves koromban az informatika tanszék nyelvészhallgatók számára munkalehetőségeket hirdetett, amibe örömmel vágtam bele. Informatikusokkal dolgoztunk együtt számítógépes nyelvészeti projekteken. Ennek a véletlennek köszönhetően ma is számítógépes nyelvészként dolgozom, illetve oktatok a Szegedi Tudományegyetemen. Egészen pontosan az informatikai tanszék nyelvtechnológiai csoportjának, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának a munkatársa vagyok.

Vincze Veronika azon ritka emberek közé tartozik, akik képesek a tudományos eredményeikről közérthető nyelven szólni. A számítógépes nyelvészet szerteágazó területei közül a magyar nyelvű alaptechnológiák elkészítésével foglalkozik, morfológiai és szintaktikai, azaz szóalaktani és mondattani elemzőt fejleszt a magyar nyelvre.

- Ha azt szeretnénk elérni, hogy a számítógép megértse az emberi nyelvet, a különböző szövegeket, akkor először bizonyos alaplépéseket ki kell dolgozni. Én írott nyelv feldolgozásával foglalkozom. Ha egy szövegből ki szeretnénk nyerni a jelentést, először tudni kell, hogy hol vannak a szavak és mondatok határai, a szavak milyen szerepet töltenek be a mondatban, milyen nyelvtani kapcsolatok vannak a szavak között. Ezek megoldása után lehet foglalkozni a jelentéssel. Különféle információkinyerési technikák kidolgozásával is foglalkozunk, amikor a szövegből kigyűjtünk bizonyos részeket. Elképzelhető egy olyan célfeladat, amikor például gazdasági hírek vizsgálatakor azt szeretnénk tudni, hogy melyik cég mennyi részesedést vásárolt a másik cégben, mikor történt ez a tranzakció.

Bár Veronika nem foglalkozik gépi fordítással, a hétköznapi ember számára ez a terület elég kézzelfogható mint a számítógépes nyelvészet alkalmazása. A nehézséget itt is az jelenti, hogy a szavaknak több jelentése van. A nap jelenthet például égitestet vagy hétköznapot, az angolban is lehet Sun vagy day a fordítása. Az ember számára egyértelmű a jelentés, hiszen kontextusban hallja, de a számítógép csak korlátozott háttérismerettel rendelkezik. A statisztikai gépi fordítás a szavak közti kapcsolatokat és együttes előfordulásukat nézi, ha például a nap sokat fordul elő a felkelt szóval, akkor égitestként Sun-nak fordítja.

- A legnagyobb probléma a számítógépes nyelvészetben a többértelműség. Ami az embernek könnyű az a számítógépnek nehéz, és ami a számítógépnek könnyű, az az embernek nehéz – vallja Vincze Veronika, aki a BTK-s doktori fokozat megszerzése után szinte azonnal nekiállt a TTK-s disszertációjának. Nyelvészetből tavalyelőtt doktorált, a többszavas kifejezések elméleti nyelvészeti és számítógépes nyelvészeti kezeléséről. Olyan többjelentéses egységeket vizsgált, amelyeknél a részek jelentéséből nem következik az egység jelentése, mint például „alulról szagolja az ibolyát” nem kapcsolódik sem az ibolyához, sem a szagláshoz. Az ilyen egységek az anyanyelv- és az idegennyelv-tanulók számára is nehézséget jelentenek, és ugyanez a helyzet a számítógép esetén is. Tehát nem szavanként, hanem egységként kell kezelni őket.

- Az informatika doktori munkám a nyelvi bizonytalanság elemzéséről szól. Olyan mondatokat vizsgálok, amelyekről nem tudjuk eldönteni, hogy igaz-e vagy hamis, mint például „lehet, hogy esik az eső”. A kutatás gyakorlati haszna az információkinyerésben nyilvánul meg, hiszen szeretnénk külön látni a tényeket a bizonytalan információktól. Orvosi dokumentumokat vizsgálva például egyáltalán nem mindegy, hogy a paciens szenved vagy nem szenved egy bizonyos betegségben, vagy esetleg felmerült a gyanú.

Veronikának kiemelkedő mennyiségű tudományos publikációja volt az első doktori védése idején, azok száma az elmúlt tíz évben túllépte a százat. Felsorolni is nehéz, hogy a világ mely országait járta be tudományos élete során. A legemlékezetesebb utazásai Japánhoz, Szingapúrhoz, Kínához, az Egyesület Államokhoz, Izlandhoz kötődnek, de Európán belül is számos helyre sikerült eljutnia. Az egyetem jó külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, gyakoriak a cserelátogatások és közös cikkek születtek. Veronika éppen most nyert egy ösztöndíjat a híres Stanford egyetemre, ahová februárban várják. Szabadideje nem sok van, de azt hasznosan tölti: kreatív tevékenységet végez, rajzol, blogot ír a konferenciautazásairól, fut, úszik és gitározik. Van mire büszkének lennie, mindemellett szolid, figyelmes és segítőkész.

- A Lovassyban azt mondta a magyartanárom, hogy reggelizzek véres húst, és attól megjön a bátorságom. Azóta, bár véres húst nem eszem, sok előadást tartottam magyar és angol nyelven, természetessé vált a bátor fellépés. A rutin megtette a hatását – fűzi hozzá tréfásan, majd összefoglalja eredményeinek zálogát: az alapos nyelvészeti és informatikai ismereteken túl lényeges a kitűnő angolnyelvtudás, valamint a kollégákkal való harmonikus együttműködés. Ezek nélkül nem lehet a számítógépes nyelvészet területén valódi sikereket elérni.