Vallomás az otthonról

Otthon az a hely, ahol testben és lélekben együtt van az ember. Ami a tied és övék, ami biztonságot nyújt neked és a családodnak. Az igazi otthon a nyugalom szigete. Jelenti a rendet, az unokás rendetlenséget, az alkotás műhelyét, a növények gondozását, utódaink számára az ismeretek átadásának helyét, a reggelek varázsát, ahol jó az ébredés, mely dúdolásra hangol, az első dallamok füledbe másznak, s nem hagynak el egész nap.

A régi képkeret karcai az elődök keze nyomát őrzik. Fotó: Sipos Ottó Tibor

Jelenti a reggeli rohanást, a kicserélt gondolatokat, s ahol ünnepnapokon a szépen megterített asztalhoz ülve felkiált a család: Húúúúúúúú...! Az igazi otthon alkotóműhely, kézimunkák, lakásdíszek készülnek, családmesék, könyvek születnek. Múzeum is, emlékek tárháza, mert még a falak is emlékeket hordoznak örömeidről, bánataidról, ősökről és saját életedről. Az igazi otthonban a tegnap és ma élményeivel, gondjaival, emlékeivel akarsz együtt élni, ahol tervezed a jövőt, ahol a szeretteid várnak, s ahová, ha fáradt is vagy, mosolyogva tudsz betérni. Ha néma csend uralkodik, még sincs üresség, mert a falak magukban hordozzák a szavakat, sóhajokat, s a virágok szépségében az éltető fényt, mely az otthonod ablakán át beszűrődött.