Szép régi házak: bontás vagy felújítás?

Aki otthont keres magának, valószínűleg azt gondolja, hogy a szemre kellemes házban lakni is jó lehet. De mi legyen a szép régi házakkal, amelyek sem komfortfokozatukkal, sem például hőtechnikai jellemzőikkel nem felelnek meg a mai igényeknek. Mi a megoldás: a bontás vagy a felújítás?

A veszprémi Dubniczay-palota ízléses felújításával egy országos ingatlanfejlesztési pályázaton első díjat nyert a város (Fotó: Penovác Károly)

– Fontosnak tartom, hogy megvédjük a régi házakat – mondja Horváth Gábor, Veszprém Megyei Jogú Város főépítésze. Nézzük például a jellegzetes veszprémi épületeket, amelyek a város domborzata miatt gyakran öt felülettel – beleértve a tetőket is – dominánsan jelennek meg. A homlokzatok, a nyílászárók, a tetők egy-egy magasabb pontról szép látványt nyújtanak a veszprémi városképben, de izgalmas homlokzati részleteket fedezhetünk fel akkor is, ha mellettük sétálunk el. Ha ezeket hagynánk lebontani, külső burkokkal eltakarni, a veszprémiséget veszítenénk el, éppen azokat a karakterjegyeket, amelyek miatt szeretjük ezt a várost. Ahonnan pedig eltűnnek a régi épületek, a helyi történelemből szakad ki egy darab.

Kevesen vannak, akik tudatosan törekszenek az építészeti örökség megőrzésére, főként a költségek és a mai szemmel elavultnak ítélt épületszerkezetek miatt. Egy díszes homlokzat felújítása, tetőjavítás, a nyílászárók javítása, eredeti szerkezetű cseréje, alsó hangon is másfél-kétszer annyiba kerül, mintha egy új épületet építenének.

A megóvásra váró szép régi házak általában olyan helyen vannak, hogy nagyobb gépekkel hozzájuk sem lehet férni, többnyire inkább csak kézi erővel.

Ennek ellenére több sikeres felújítás is történt, amelyek sorában először a Dubniczay-palotát említeném, amivel egy országos ingatlanfejlesztési pályázaton első díjat is nyert a város. Komoly művészettörténeti feltárás mellett zajlott a felújítás a barokk épületrészben, de a tetőtérben és a mellékszárnyakban más jellegű anyaghasználattal és térkialakítással operáltak a tervezők. Az épület „kétarcú lett”, amelynél jól ötvözték a műemléki szempontokat a modern építészeti elemekkel és szemlélettel, így nagyon izgalmas lett a végeredmény. Jól sikerült a Vass gyűjtemény épületének felújítása is. A Táncsics iskola akkori műemlék-fenntartási szakra járó diákjai ezen a régi, rossz állapotú házon tanulták meg, hogyan kell kezelni egy ilyen kérdést tudással, kreativitással, alázattal. Harmadikként a Szaléziánum épületét említeném, de jó példának tekinthető a Buhim utcában az Oliva étterem-panzió együttes mértéktartó léptékű beillesztése is. Fontos, hogy legyenek olyan támogatási pályázatok, amelyek a történeti értékű épületek, lakóházak autentikus megújítását segítenék, annak érdekében, hogy ne szűnjenek meg a lakófunkciók.

Általában kedvezőbb befektetést jelent a kereskedelmi, irodai, vendéglátó funkciók megvalósítása, ám ezzel időszakos használatúvá és esténként kihalttá válhat a belváros.

Tudatosan kell törekedni építészeti és történeti értékeink megőrzésére, amelyet a 2012-ben elfogadott kormányrendeletek és az építési törvény is kiemelten támogat. E jogszabályok alapján fogadta el az önkormányzat a településképi eljárásokról szóló helyi rendeletet. Ezek felhatalmazást adnak a polgármesternek és a főépítésznek, hogy érvényesíthessék a településképi szempontokat a hagyományos városkép megőrzése érdekében.