Díszek természetes anyagból

Kövi Rózsa névjegykártyáján az áll, hogy szalma-, csuhé-, gyékényfonó népi kézműves és oktató, akit az ünnepi díszek készítéséről kérdeztünk.

– Számomra akkor a legszebb a karácsonyfa, ha a saját munkáimmal díszítem, olyasmivel, amivel meg vagyok elégedve, ezért jó ránézni. A díszek készítése nekem munkaterápia, egy olyan meditatív állapot, amely csupa szép gondolatot hoz fel bennem. A nagyobb darabokat zsűriztetem is. Szeretnék olyan minőségben dolgozni, hogy népi iparművész lehessek.

Kövi Rózsa szalma-, csuhé-, gyékényfonó népi kézműves. Fotó: Őrsi Ágnes

Régi szerelem ez Kövi Rózsa életében. Már fiatalon rájött, hogy kézművességre született. Herenden végzett porcelánfestőként, de belekóstolt az ólomüveg-készítésbe és a szövésbe is. Évekkel ezelőtt kötött barátságot a csuhéval, ami az érett kukoricát borító finom, vékony héj. Nagyon megtetszett neki, hogy ebből az anyagból mindent el tud készíteni, amit elképzel.

– Egyszerűen beleszerettem. Amikor elkezdek dolgozni vele, és meg tudom zabolázni, engedelmesen hajlik a kezem alatt, boldogság tölt el. Mindig sikerül, amit szeretnék.

Aki nem született ilyen készséggel, esetleg még nem próbálta, a kézműves oktató szerint az is próbálkozhat természetes karácsonyfadísz készítésével.

– Ebben az esetben is a csuhét ajánlom, egyszerű vele bánni. Mindenki tud csomót kötni, készíthet pár aranyos masnit, de a csuhéangyalkák is nagyon fel tudják dobni a karácsonyfát. Nem baj, ha az első darabok nem tökéletesek, de saját készítésűek, ettől lesznek minden másnál értékesebbek.

Adventi kézműves foglalkozásokon Veszprémben, Csajágon, Veszprémfajszon tanítja Kövi Rózsa ezeket a technikákat, a csuhé- és szalmaangyalkák készítését, a csuhé szaloncukrot és a termésharangot.

Nagyon mutatósak és szeretnivalók ezek a díszek.

– Amióta megszülettek a gyerekeim, kizárólag természetes anyagokból készült díszek kerülnek a karácsonyfánkra, ami mindig tökéletesre sikerül – mondja Kövi Rózsa, aki Veszprémfajszról jött a vásárba.