Otthon

2014.11.10. 16:11

A szomszéd kertje - Megjött a ''sírásó''

A kellemes délutáni napsütésben test-edzésnek sem utol- só egyórányi ásás a kertben.

Tóth B. Zsuzsa

Míg pihenek, kiöntöm a vizet a locsolókannákból, szét ne fagyjanak. Az egyiknek a csöve valamitől eldugult, hát felfordítottam. Hatalmas kávébarna béka ugrott ki belőle. Legalább olyan meglepett volt, mint én. Eddig csak zöld levelit találtam a patakparton és a múltkor a szerszámos kosár alatt hűsölve. Úgy látszik, egyre több állat költözik a kertbe.

Tavasszal annyi kövér kukacot találtam veteményezés közben, hogy egy túlélőtábor összes lakója jóllakott volna belőlük. Az első évben még egyetlen földigilisztát se láttam, idén már annál többet.

Állítólag ez annak a jele, hogy végre kikopott a földből a vegyszer. „Jé, megjött a sírásó!” – hallom Jóska bácsi hangját a hátam mögött. „Akkora vermet ásott, mint egy sír” – mondja, látva, hogy nem kapcsolok. Kiegyenesítem a derekam az ásóra támaszkodva, ő meg szabad kezével a kerítésbe kapaszkodik. A másikban két szép, érett fügét nyújt át a drótok közt. Jólesik, finom édes. – Mi újság, hogy vannak? – kérdem. Az öreg először legyint, aztán felderül az arca.

„Az asszony gyengélkedik, ugorjon be hazafelé. Csak mert a második főzés már alakul, igyon egy kupicával!”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!