Itt az ideje a hagymások kihelyezésének, de helyükre kerülhetnek az egynyáriak is

A kertészetekben nagy választékot találunk, Unferdorfer József dísznövénykertész szerint ne ragadjunk le a megszokott büdöskénél, petúniá­nál, kukacvirágnál, bátran próbálkozzunk az újabbakkal. Például a tölcsérjázminnal, a Kleopátra tűjével. Az előbbit ültessük meleg, napos helyre, de a félárnyékban is szépen virágzik. Egészen októberig gyönyörködtet sokszínű virágaival, amelyek lehetnek fehérek, sárgák vagy a piros, a rózsaszín árnyalatai. A virág nem szereti a páradús levegőt és a helyváltoztatást sem. Ha szükséges, a fejlődéséhez biztosítsunk kapaszkodó rácsot, támasztékot, akkor szebben növekszik.

Akár vegyesen is ültethetjük az egynyáriakat, akkor a virágos rétre emlékeztető lesz a látvány. Szebb lesz a terasz, az udvar, a kert, ha a növényeket igényesen helyezzük el, agyagcserép kaspóba vagy faládába, kőedénybe. Az öreg vesszőkosár is alkalmas e célra, sőt, ha a hely stílusához illik, akkor egy lyukas vájdling, fazék szintén. Akár le is festhetjük utóbbiakat egy színre az összhang kedvéért.

– Kiválóak az összeültetésre a különféle színű petúniák, akár a hagyományos méretű, akár a kis virágú fajták is vegyesen. A lila és fehér színű ausztrál százszorszép ugyancsak szépen mutat összeültetve. Átlagos vízigényű, de a szárazságot nem tűri. Amint a petúniát, ezt is ajánlott visszavágni elvirágzás után, de általában minden futónövényt lehet, sőt, kell is. Vissza kell tehát vágni drasztikusan, akármilyen kegyetlennek is tűnik, hiszen szép formát is kap egyúttal a növény. Igaz, akkor egy ideig nem gyönyörködhetünk a virágaiban, de azt követően annál inkább meghálálja a türelmünket. Összességében egy szezon alatt így sokkal több virágot hoz, mint ha nem vágnánk vissza.

A fuksziával szintén ez a helyzet, a vezércsúcs eltávolítása után növekedésnek indulnak az oldalhajtások. Némelyik fukszia hatalmas virágfeje lehúzza szinte a növény ágait, mások mélybordó virágszíne tartja fogva a tekintetet. A bakopa egy viszonylag még kevésbé ismert virágunk, csüngő, de nem hosszan futó. Nagyjából 40-50 centiméter hosszúra fut le. Fehér, lila és pink színűek a virágai. A vaníliavirág gyorsan nő, virágjának illatáról kapta a nevét. Megosztó növény, némelyek esküsznek rá, hogy csak félárnyékban virul, de a kertésznél tavaly egész nyáron sütötte a nap, mégis jól bírta. Igaz, az öntözésére oda kellett figyelni – szögezi le a szakértő.

A kertészetben az állómuskátlik új színei is megjelentek, illetve némelyik hatalmas méretével tűnik ki. Egy nagy öreg vájdlingba, mosófazékba, talicskába ültetve jól mutat. Rá is érvényes, ami a többi virágra, ne akarjuk, hogy bonsai legyen, adjunk akkora helyet a gyökere fejlődéséhez, amekkora maga a növény is attól felfelé – tanácsolja a kertész.

A lantana Dél-Amerikában őshonos, évelő dísznövény, sokféle színben pompázik, látványos virágzatával hódította meg hazánkat is. Gondozása egyszerű, de a megfelelő fényviszonyok biztosítására figyeljünk. Túl árnyékos helyen nem virágzik, de a tűző napot sem szívleli, keressünk olyan helyet számára, ahol csak néhány órán át éri erősebb napfény. Rendszeres öntözést igényel, szaporítani dugványról és magról is lehet. Félgömb alakú, színes virágokat hoz.

Ha már elmúltak a fagyok, elővehetjük a pincéből a dália és a kardvirág gumóit. Ha nagyon ágas-bogasak, szedjük szét úgy, hogy mindegyik darabon legyen rügy. Előtte készítsük el a helyüket. Jó nagy gödröt ássunk, tápdús földdel töltsük meg, az aljába tehetünk istállótrágyát vagy komposztot. A gumók nagyjából 10-15 centiméter mélyre kerüljenek. Amikor a hajtás már kifejlődött, kössük karóhoz, nehogy a szélben eltörjön.

A kardvirág gumóit kiültetés előtt fürdessük meg bordói lé egyszázalékos oldatában, hogy a kórokozók, a gombás fertőzések nyáron ne ártsanak neki. Hozzávetőlegesen hat-nyolc centiméter mélyre ültessük. Kiültetés után kéthetente tápoldattal, lombtrágyás vízzel locsoljuk. Ősszel felszedés után rézgálicból készített egyszázalékos oldatban mossuk le, majd szárítsuk meg, és fagymentes, szellős helyen tároljuk tavaszig.