Együtt az öregdiákok

Egy közösen elfogyasztott ebéd mellett felidéztük a gyermekkort, a régi iskolai történeteket, az együtt eltöltött éveket.

A szervezés nem mindig hálás feladatait ötévenként rendre Huffné Kizmus Marcsi vállalja fel. Nem mindennapi feladat, amikor fél évszázados, örök barátsággá kovácsolódott közösségeket kellett találkozóra invitálni. Marcsi hittel, lelkesedéssel, odaadással tette a dolgát, az eredmény nem maradt el, a hajdani A osztályból 18-an megjelentek, a B osztályból tízen voltak jelen. Az eltávozottak emlékére egy-egy mécsest gyújtottunk. Tanáraink közül még hárman megtisztelték egymást és hajdani diákjaikat.

Stolár Mihályné Magdi néni, Vincze Edit tanárnők Ajkán, Tóth Józsefné Horváth Ilona tanárnő Veszprémben él. Megköszöntük tanárainknak, hogy segítőkész, áldozatos munkájuk nem volt hiábavaló. Tőlük kaptuk az alapokat a tudáshoz, a szakmához, a bölcsességhez.

Együtt a hajdani ajkai IV. számú általános iskola öregdiákjai (Fotó: Liszai Zsuzsanna)

A diáktársak nagy része Ajkán él, a városhoz ezer szállal kötődik, gyakran találkozunk. Többen Budapesten, Székesfehérváron, Szegeden lakik, de világjárók is akadnak közöttünk. Már kevesen vagyunk, akik az aktív munka világában hasznosítjuk magunkat, akik mégis, ők inkább vállalkozók vagy vendéglátásban tevékenykedő társaink. A többiek hobbijuknak szentelik idejük nagy részét, aktív túrázók vagy egyszerűen a legdrágább nagyszülők.

A leírtakat bizonyította a beszélgetések alatti fotók nézegetése. Pezseg az élet most is körülöttünk és lenne még mesélnivaló téma, de a holnap feladatai szólítanak. Viszontlátásra öt év múlva, vagy ahogyan Mátis András lelkész osztálytársunk búcsúzott: Isten áldjon mindannyiunkat.

Liszai Zsuzsanna