Egy munkahely 83 millióból?

Azért, hogy szemléltessem az olvasóban 100 milliárd Ft mennyi pénz, nézzük meg, hogy mi történne, ha ezt a pénzt a bankba tennénk. Tegyük fel, hogy az infláció feletti kamatunk 5%, ami egy nagyon gyenge kamat ekkora összegre. 5%-os kamat mellett a pénzünk évente 5 milliárd Ft-ot termel a bankban anélkül, hogy a kisujjunkat is meg kellett volna mozdítani. Legyünk optimisták és tételezzük fel, hogy mind az 1.200 új munkahely létrejön. Ha ezt az 5 milliárd Ft-ot (ami csak kamat) egyenlően szétosztanánk az 1.200 munkavállaló között, minden munkavállaló 4.2 millió forintot kapna évente, azaz csaknem 350.000 forintot havonta. Ezért az összegért a munkavállalónak nem kellene se három műszakban dolgoznia, nem kellene se napi 10 órát robotolnia, csak otthon ülnie és nem csinálnia semmit. A tőkénk, mind a 100 milliárd, még mindig ott van a bankban, ahhoz hozzá sem nyúltunk.

Végezzünk el egy osztást. Kiderül, hogy a K+F+I kiadásokkal együtt, ha 100 milliárd Ft-ból 1200 új munkahely jönne létre, akkor átlagosan egy új munkahely 83.3 millió Ft-ból valósulna meg. A KSH és a VKIK közös kiadványa leírja, hogy a térség 4 húzóágazatában valósulnának meg ezek a beruházások. A fejlesztések forrásait sem a cikk, sem a tanulmány nem közli, de mivel a tanulmány az 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési és tervezési ciklus fejlesztési forrásai optimális elosztásának elősegítése miatt készült, ezért feltételezem, hogy főleg uniós forrásból valósulnának meg a beruházások. Mit is jelent ez valójában? 40 milliárd Ft-ot költene fejlesztésre a járműipar, 44 milliárd Ft-ot a vegyi anyag-, gumi- és műanyagipar, 6 milliárdot a kohászat, fémfeldolgozás és bányászat és 10 milliárdot az elektronikai ipar, főleg Európai Uniós forrásokból. Ismétlem, ennyi pénzből mindösszesen 1.200 új munkahelyet tudnának létrehozni, tehát átlagosan 83,3 millió forintból jönne létre egy új munkahely.

Ha minden magyar kisvállalat 83 millió Ft fejlesztési támogatást kapna minden új munkahely után, azt hiszem Magyarországon mindenki vállalkozóvá szeretne válni. Eltűntek a kisvállalkozók a választókerületünkből. Hiány van szabóból, cipészből, szűcsből, ácsból, stb. de az egyszerű, viszont annál nagyszerűbb ötletből született vállalkozásokból, start up-okból is hiány van. A kormány korábban hirdetett fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő programot, amelyre összesen 3 millió forint állami támogatást adott a vállalkozni vágyóknak, de nagyon limitált mennyiségben, azt is olyan feltételekkel, hogy a pénz felét teljesen felesleges szakmai tanácsadásokra és ügyviteli költségekre kell fordítani. Ha ma egy fiatalnak támad egy eget rengetően forradalmi ötlete és ír rá egy megalapozott üzleti tervet, majd besétál a bankba, hogy hitelt szeretne felvenni, közlik vele, hogy néhány éves működési múltat, meg bizonyos fedezetet kérnek hozzá. Sokaknak a szülői ház az egyetlen biztos pontja az életében, azt kockáztassa a szerencsétlen? Mi van, ha nem jön össze, akár önhibáján kívül is? Elúszik a fedelük? Ezt úgy hiszem, nem merik sokan megkockáztatni. Nyugat-Európában ez nem jelent akkora problémát, mert ha valaki vállalkozni szeretne, akkor spórol rá 3-6 hónapot, esetleg kisegíti a család. Végső soron egy kisebb bankhitelt is tud kapni ezen felül, akár az üzleti tervére is, ha a bank lát benne elég fantáziát és jó a megtérülési mutatója.

A nagyvállalatok támogatása mellett szükség van a Kis- és Középvállalatok (KKV) és a Start Up cégek támogatására is. Sajnos ezek a kis cégek ma nem mernek felvenni újabb munkaerőt, mert nem látják annak a garanciáját, hogy az új munkavállalóra szánt befektetés megtérül.

Édesapám, Czigler László, független országgyűlési képviselőjelölt célja, hogy kedvező feltételek teremtsen ezeknek a cégeknek is, mert a kis vállalkozások is része az egészséges gazdaság szerkezetének. Érthető, hogy csak komoly erőfeszítéssel lehet a munkaerőpiacot növelni, ha 196 ezer Ft-ból tud nettó 100 ezer Ft fizetést adni a munkaadó a dolgozójának.

De térjünk vissza az eredeti témánkhoz a beruházásokhoz. A fent említet 4 iparág mindegyike környezetszennyező tevékenységet végez. A vörösiszap katasztrófát követően úgy gondolom mi különösképpen megtapasztalhattuk, hogy milyen fontos a környezetünk védelme. Édesapám választási bemutatkozójában is említett csúcstechnológiás környezetvédelmi ipar, valamint a KKV-k, Start Up-ok támogatása lévén 8-10 ezer új munkahelyet lehetne létrehozni a megyében, ugyanennyi pénzből. 2013. decemberben 13079 nyilvántartott álláskereső volt Veszprém Megyében.

Czigler László célja, hogy változás legyen Magyarországon, az esztelen pénzszórás és a rossz döntések sora ellen tegyen, hogy Veszprém Megye olyan példaértékű mintaterület legyen, ahol jól megfér egymással a turizmus és az ipar egy élhető, egészséges környezetben. Szerintünk csak a munkáért járó tisztességes munkabér lehet a jólét alapja, mert közmunkabérből és a létminimum alatti munkabérből csak nyomorogni lehet.

Czigler Áron

Közgazdász hallgató