A természet alkotása

A gerinces állatok közül legjelentősebbek a páratlan ősorrszarvúleletek, de a gerinctelenek állatok különböző csoportjaiból is gazdag anyagot őriz a Bakonyi Természettudományi Múzeum. Magyarországról korábban nem ismertünk fosszilis szitakötő-maradványokat. Ezért különösen jelentős, hogy a bányából már száznál is több megkövesedett szitakötőlárvát sikerült gyűjteni. Az elmúlt évben bukkantam rá egy kissé deformálódott, részben ennek köszönhetően kis fantáziával akár őzre ( rókára ?) emlékeztető fosszilis szitakötőlárvára. Az állat füle valójában a kibújás előtt álló idős lárva egyik szárnykezdeménye, a szeme pedig valószínűleg egy beágyazódott apró növényi mag.

Fosszilis szitakötőlárva a pulai alginitbányából. Kis fantáziával őzre ( rókára ?) emlékeztet (Fotó: a szerző)

A Puláról előkerült egyedülálló szitakötőlelet-együttes vizsgálatával képet kaphatunk a földtörténeti harmadkor utolsó szakaszában, a pliocén végén, a Pannon-tenger fokozatos levonulását követő időben a jelenlegi Bakony területén kialakult, többnyire már édes, legfeljebb enyhén sós vizű tavakban élt szitakötőfauna összetételéről.