Lovas

2015.03.16. 17:05

Húsz év alatt több ezer exobolygót fedeztek fel

A közelmúltban tartott előadást Lovason Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. A naprendszeren kívüli bolygók keresésére és tanulmányozására kereste a választ.

Szendi Péter

Mára a technikai fejlődés elérte azt a színvonalat, amikor is távoli naprendszereket sikerül felfedezni. Néhány évvel ezelőtt még csak sejthettük, hogy létezhetnek a Földhöz hasonló bolygók. Persze nem mindegy, hogy milyen feltételek vannak ezeknek a felszínén – hangsúlyozta a csillagász. A következő években-évtizedekben erre keresik a tudósok a választ.

Szabó Róbert kitért arra is, hogy a naprendszerünkön kívüli, vagyis idegen csillagok körül keringő bolygókat nevezzük extraszoláris, vagy röviden exobolygóknak. Húsz évvel ezelőtt még egyet sem ismertünk, manapság viszont több ezerről van tudomásunk.

Szabó Róbert csillagász vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler űrtávcsővel (Fotó: Szendi Péter)

A csillagászatnak jelenleg két fő kutatási területe van, egyrészt a tudósok azt vizsgálják, hogyan alakult ki az univerzum, a másik terület az exobolygók felfedezése, vagyis az, hogy lehet-e élet máshol. Elmondása szerint nagyon nehéz az exobolygók megfigyelése, hiszen a csillag és a körülötte keringő bolygó fényereje között több millió- vagy milliárdszoros lehet a kontrasztkülönbség.

Előadásában kifejtette, hogy Napunk egy második generációs csillag, vagyis nem az univerzum születése után keletkezett, hanem jóval később. Saját naprendszerünket sem ismerjük ahhoz elég jól, hogy kizárhassuk: a Marson van-e mikrobiális élet, vagy volt-e az elmúlt néhány milliárd évben. Kitért az űrtávcső jelentőségére is. Szabó Róbert vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler űrtávcsővel. Az MTA kutatói több csillagtípus analízisében vezető szerepet vállaltak. A Kepler nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén lehetővé tette a csillagszeizmológia tudomány-ágának kibontakozását.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!