Kultúra

2014.08.18. 09:35

Sebő József Szent István királyról, toleranciáról, harmóniáról

István király a magyarság első számú patrónusa, első számú történelmi személyisége, aki a nemzet történetében a legnagyobbak közé tartozik, mondta Sebő József, a veszprémi Padányi Katolikus Iskola tanára.

Balla Emőke

István király azáltal, hogy a magyarságot krisztianizálta, Németh László szóhasználatával élve, "minőségi forradalmat" hajtott végre. Megszüntetett egy régi világot, és létrehozott egy újat. Két világ - a pogány és a keresztény világ - határán élt, másfajta gondolkodásmódot, értékrendet hozott létre.

- A történészek hangsúlyozzák, hogy Szent István volt, aki ezt a folyamatot csak befejezte. Amit neki tulajdonít a magyar hagyomány, jórészt apjának is köszönhető. A kereszténység felvétele sem egy pillanat alatt történt. Hosszú folyamat volt, aminek a végén István tette fel az i-re a pontot. Valószínűleg a Kárpát-medencébe érkező magyarság is részben keresztény volt, illetve keresztények voltak azok, akiket itt találtak. Szent István megpecsételte, befejezte ezt a folyamatot. Legfontosabb tette, hogy államot alapított. Megérkezett a Kárpát-medencébe a magyarság - becslések szerint körülbelül 100 ezren voltak -, itt sokféle népcsoport élt, avarok, szlávok, kelták, romanizált népek, amelyek nem tudtak létrehozni államot. Ha Szent István nem alapítja meg a magyar államot, mi is eltűnünk az európai népek tengerében, úgy, mint a kelták és az avarok, beolvadunk más népek közé.

Ha Szent István nem alapítja meg a magyar államot, mi is eltűnünk az európai népek tengerében, mondta Sebő József tanár (Fotó: Penovác Károly)

Szent István illesztette be a magyarságot Európába, ez jórészt neki köszönhető, bár apja is tett lépéseket. Szent István törekedett a szomszédokkal való jó viszonyra, diplomáciai tevékenysége ezt fejezi ki. Egyrészt törekedett a németekkel, a német császárral való jó viszonyra - ennek legszebb, szimbolikus kifejezése, hogy feleséget is onnan kért. Ugyanakkor a másik nagyhatalommal, Bizánccal, a bizánci császárral is megpróbált jó kapcsolatot kiépíteni, hogy az új, fiatal állam létét megerősíthesse - fia, Imre herceg számára bizánci hercegnőt hozatott. A kolostor Veszprémben épült, amelynek megmaradt görög nyelvű alapítólevele. Szent  István király nagyon toleráns politikát folytatott; fiának, Imre hercegnek írt intelmeiben is hangsúlyozza, fontos a tolerancia, a más népek iránti megértés, a külföldiek befogadása, mert ők az ország javára vannak, színesítik az ország kultúráját.

A szent istváni időknek több megyei vonatkozása is van. Istvánnak le kellett győznie a pogány magyarságot, élén Koppánnyal. A történészek ma is vitatkoznak arról, hol történt pontosan a csata. Két helyszín jöhet szóba, a veszprémi Csatár-hegy környéke, illetve Sóly. A csatát a kutatások szerint István nem lett volna képes megnyerni, ha nincsenek mellette a német, bajor lovagok, akik fejlettebb harcmodort képviseltek. Györffy György István király és műve című nagy monográfiájában felhívja a figyelmet arra, hogy István királynak volt egy udvarháza Bakonybélben, a nyarakat ott töltötte. Kevésbé köztudott, hogy ott nyaralt, vadászott a bakonyi erdőrengetegben.

 

A Magyar Katolikus Egyház szentként tekint Istvánra és fiára, Imre hercegre. Szendi József érsek húsz évvel ezelőtt kezdeményezte boldog Gizella szentté avatását is. Az Érdy-kódex, a Karthauzi Névtelen prédikáció-és legendagyűjteménye 1527-ből fontos nyelvemlékünk, ebben található az az archaikus részlet, mely István király érdemeit taglalja: "Idvez légy, bódog Szent István királ, /te népednek nemes reménysége! / Idvez légy, mi megtérésünknek / bizon doktora és apostola! /Idvez légy, minden szentségnek és igazságnak / fényes tüköre! / Temiattad hittünk Krisztus Jézusban, / temiattad üdvözülünk is!"

- A legfontosabb szent istváni örökség és üzenet a mai kor embereinek a tolerancia, a más népekkel való megbékélés gondolata - összegezte Sebő József. -  A népek közötti összekötő kapocs fontos szent istváni gondolat, minden tettében jelen van a környező népekkel való  együttműködés. Ha ez a gondolat ma is jól működne, harmóniában élnénk a környező  népekkel. Kulcsszó a harmónia; harmónia a környező népekkel és harmónia Európával. Beépülni az európai népek közösségébe, saját identitásunk, saját nemzeti hagyományaink megőrzése mellett, hiszen nekünk keleti gyökereink vannak, azokat is meg kell őrizni. Ennek ma is szimbolikus alakja, ikonja Szent István. Érdemes  hangsúlyozni ezt a híd szerepet, híd kelet és nyugat között, a keleti és nyugati egyház között, a magyarságnak van ilyenfajta küldetése. A modern közigazgatás alapjait Szent István tette le. A frankoktól vette át, a frank birodalomnak volt hasonló államszervezete, a megyerendszer  nyugati mintára jött létre. Legyen tíz megyéje az országnak, minden tíz falu építsen egy templomot. Csak úgy lehettünk modernek, európaiak abban a korban, ha modern egyházszervezet épült, ennek fontos központja volt Veszprém. Szent Istvánnak  köszönhető, hogy létezik magyarság, hogy nem tűntünk el Európában az akkori kaotikus állapotok közepette. A magyar identitásnak legfontosabb jellemzője, valamennyien Szent István örökösei vagyunk.

Szent István kultusza ezer éven keresztül jelentős volt a magyarság tudatában, 1938-as halála után viszonylag hamar, 1083-ban avatták szentté őt. A magyarság mindig felnézett Szent Istvánra, mint erős államalapítóra. A barokk időben felerősödött a kultusz, Mária Terézia nagyon sokat tett ez ügyben, a Szent Jobbot hazahozatta Raguzából, megalapította a legnagyobb kitüntetést, a Szent István Lovagrendet. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján országosan ünnepségeket szerveztek, Veszprémben akkor állították fel a várban lévő István-Gizella szobrot. Ahogy rohant Magyarország a második világháború felé, szintén felerősödött Szent István kultusza. A kommunisták hatalomra kerülésükkor sem tudták leírni Szent István kultuszát. Az alkotmány ünnepévé, a kommunista alkotmány ünnepévé, az új kenyér ünnepévé tették augusztus 20-át. A kultuszt ilyen formában próbálták tovább éltetni és a szent jelzőt kivenni, kilopni István nevéből, I. Istvánként emlegették őt. Eltolódott a hangsúly, a kereszténység mellékes volt, a Szent Jobb körmenetet nem engedélyezték azokban az években, megpróbálták ezeket a templom falain belül tartani. Most helyreállt a történelmi értékrend.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!