Sajátos világszínpad figurái a képeken

A tárlaton a művész 2008 óta készült alkotásai mellett azok a festmények láthatók, amelyeket a Művészetek Házában még nem állítottak ki, mondta köszöntőjében Hegyeshalmi László, az intézmény igazgatója.

Az ezredforduló után világszerte visszatért a figurális festészet, s vele a realizmus, jelentette ki megnyitójában P. Szabó Ernő művészettörténész. A képekről elmondta, a reneszánsz perspektíva szerinti szabályos kompozíciókban meglepő kapcsolatok és irracionálisnak tűnő viszonyok jönnek létre a figurák és a környezeti elemek között. Hozzátette, ezek a vonások csak Horváth Lajos képeit jellemzik. A művészettörténész szerint ilyen váratlan viszony, amikor találkozik egy képen a hétköznapi és az ünnepi, a megszokott és az ismeretlen, vagy a múltban és a jelenben lévő. Egyéni módon teremti meg azokat a tereket is, amelyekben a figurái megjelennek az előtérben, mögöttük pedig általában egy széles táj terül el, gyakran különös tárgyakkal, szimbólumokkal, jegyezte meg a művészettörténész.

Képein egy saját világ-színpadot alkotnak, s a kiállítás is ennek szereplőit vonultatja fel, fogalmazott P. Szabó Ernő. A bibliai – például Mózes vagy Salome alakja – és a mitológiai figurák mellett József Attila, Arthur Miller és Shakespeare alkotásainak motívumai is megjelennek a képeken, tette hozzá.

Az olajképek sorát néhány pasztellkép szakítja meg, amelyeken a legközvetlenebb hozzátartozók és néhány képzelt figura portréja látható, a pasztellek másik csoportja pedig erdélyi tájképeket ábrázol. A kiállítás október 25-ig látogatható.