Párizsi magyar művészek

Beöthy István szobrászművész és Martyn Ferenc festőművész a 20. századi modern magyar művészet kiemelkedő alakjai. Életük, művészi elveik, alkotómunkájuk több ponton és többször is összetalálkozott. Kortársak és sorstársak voltak, a Rippl-Rónai Józseftől kapott útravaló mindkettőjüket Párizs felé irányította. A művészetek fővárosának nemzetközi forgatagában, stílusok és irányzatok, jelentős művészeti események, kitűnő művésztársak hatására Párizsban találtak rá egyéni, elvont kifejezésmódjukra.

A huszas-harmincas évektől Beöthy is, Martyn is szerepet vállalt a francia-magyar képzőművészeti kapcsolatok közvetítésében, több kiállítás, előadás, publikáció megszervezése köthető hozzájuk.

A két művész alkotásai az európai nonfiguratív irányzatok legjelesebb darabjai közét tartoznak

A háború után Martyn hazatért és Pécsett telepedet le, francia kapcsolatai és Párizs élménye azonban élete végéig meghatározóak voltak számára. Szemlélete, filozofikus gondolkodásmódja, magatartása, absztrakt festészete hatással volt magyar kortársaira, környezetére. A nonfiguratív irányzatok egyik legfontosabb hazai képviselője volt. Pécsett állandó kiállítás nyújt átfogó képet alkotóművészetéről.

Beöthy munkássága Párizsban teljesedett ki, s ott is ért véget, ám kötődése a magyar művészeti élethez sosem szakadt meg. Az európai avantgarde élvonalában magyar szobrászként tartják számon, alkotásait együtt említik az európai nonfiguratív irányzatok legjelesebb képviselőinek műveivel, mégis szülőhazájában kevesen ismerik. Sokoldalú teoretikus és művészeti szervező volt.

A tárlatot a Magyar Napok 2015 Nyugati diaszpóra rendezvénynapok keretében rendezik meg.

A kiállítás megtekinthető május 17-ig.