Páratlan kincsek Veszprémben

Az előadó – aki több évtizede az egyházmegye műkincseinek felmérését végzi – elsőként az egyházmegye múltjáról szólt, felidézve, hogy a Szent István által alapított püspökség volt az első az egyházszervezet létrehozásakor, melyhez székesegyházat is építtetett. Felesége, Gizella királyné pedig gazdagon ellátta értékes szertartási edényekkel, liturgikus tárgyakkal, miseruhákkal, textíliákkal, oltárképekkel.

Sajnos azonban mindebből semmi nem maradt ránk, mivel a székesegyházat számos károsodás érte az eltelt ezer esztendőben, többször feldúlták a törökök és a Habsburgok, valamint a tűzvészek során is többször elpusztult.

Kolba Judit régész-muzeológus, művészettörténész az érseki palotában tartott érdekes előadást (Fotó: Toldi Éva)

A helyreállításokat végző püspökök közül kiemelte Sennyei István, Esterházy Imre, Padányi Biró Márton, báró Hornig Károly és Bánáss László szerepét. Utóbbi főpásztor rendelte el elsőként, közvetlenül a II. világháború előtt, hogy egybe kell gyűjteni az egyházmegyéből azokat a műtárgyakat, amelyeket már nem használnak, vagy veszélyeztetettek, s ezeket behozatta a püspökségre.

Az első kiállítást Klempa Sándor apostoli kormányzó hozta létre a püspökség két termében, majd 1985-ben dr. Szendi József püspök kezdeményezésére létrejött az egyházmegyei múzeum a Tejfalussy-féle kanonoki házban (mely ma is a gyűjteményi központ). A múzeum első vezetője megboldogult Márton Antal plébános volt.

Jelenleg körülbelül ötezer darabot számlál a veszprémi múzeumi gyűjtemény, s hozzá tartozik a Szent György- és a Gizella-kápolna, a piarista templom és az érseki palota gazdag gyűjteményeivel, ismertette H. Kolba Judit. A veszprémi kollekció Magyarország második leggazdagabb gyűjteménye. Sok-sok ötvöstárgya van, páratlanul gazdag a festmények, szobrok gyűjteménye. Előadásában a legértékesebb műtárgyakból emelt ki néhányat. Ezek sorában beszélt többek között az eredeti szépségében megmaradt 15. századi Vetési-miseruháról, Erzsébet királyné Ranolder János püspöknek miseruha-együtteséről, a koronázási palást másolatáról, egy rendhagyó Szentháromság-ábrázolásról a 16. századból, a Zsolnay-gyár által készített, a koronát fölajánló Szent István-szoborról, az ötvösgyűjteményben található 15. századi ereklyekeresztről, aranyozott misekelyhekről, úrmutatókról, Muzsinszki Nagy Endre mintegy kilencven bibliai témájú festményéről, metszeteiről, a gazdag ikongyűjteményről, értékes kínai porcelán tárgyakról.