Kiállítással tisztelegnek a magyar feltaláló zseni emléke előtt

Rácz Sándor a kiállítás ötletgazdája 25 esztendeje foglalkozik tollakkal, exkluzív toll manufaktúrák termékeivel kereskedik.

- Bíró László életrajzát minden argentin gyerek kívülről fújja, mert a kötelező tananyag része. Itthon egyetemisták között végeztem egy kis felmérést, és százból összesen ha 4-5 fiatal tudta ki volt ő, de találmányai közül is csak a golyóstollat ismerték. Aki Japánban jár, meglepődve látja a mágnes- vasútnál a táblát, ami köszönetet mond Bíró Lászlónak. Ezeken kívül is sok találmányát ismerjük, de még mindig vannak homályos részek a munkásságában.

Bíró László 1899-ben született Budapesten. Újságíróként dolgozott, festett, szobrokat készített és feltalált. Az első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Ugyanebben az évben a zsidótörvények miatt Párizsba menekült. Az emigrációban véletlenül találkozott Agustín Pedro Justo-val, az Argentin elnökkel, akinek felkeltette érdeklődését a Bírónál lévő golyóstoll prototípus, és hívta, hogy költözzön Argentínába. Így került Bíró László Dél- Amerikába, ahol minden segítséget megkapott a munkájához.

Rácz Sándor a kiállítás ötletgazdája a megnyitón - azt szeretnék ha a fiatal magyar feltalálókra is több figyelem irányulna
Fotó: Sági Ági

- Bíró Lászlót sosem a pénz érdekelte. Ha lett volna üzleti érzéke, akkor a golyóstoll pont elég lett volna, hogy az ükunokája is milliomosként élhessen. Rengeteg szabadalma volt: Az első, kereskedelmileg sikeres találmánya egy mosógép volt, amely a tűzhely energiáját használta fel, s mely népszerű háztartási cikké vált a harmincas években. Ezzel egyidejűleg feltalálta az automata sebességváltót, melyet Berlinben a General Motors-nak adott el. Feltalálta az elektromágneses továbbító berendezést, amit a japán szupervasútnál vezettek be. Szabadalmaztatott egy eljárást fenolgyanták előállítására; egyet acélrudak ellenállásának növelésére; feltalálta a sérthetetlen zárat; a függönykarnist, az ampullareszelőt, a klinikai termográfot és 1985-ben bekövetkezett haláláig az Argentin Atomenergia Bizottsággal dolgozott együtt, a gázok molekuláris és izotóp rendszerben történő szétválasztására - folytatja Rácz Sándor.

Egy tíz évvel ezelőtti BBC tanulmány szerint minden másodpercben 57 golyóstollat adnak el a világon, és más országokban a golyóstollat ma is biro-nak, birome-nak, vagy biropen-nek hívják.

Bíró László munkásságát Argentína is magáénak érzi, és az utóbbi időszakban ezzel kapcsolatban tárgyalás is indult a két ország között. A tervek szerint Budapesten és Buenos Airesben is létesül majd múzeum a Bíró hagyaték őrizésére. Tavaly Rácz Sándor és Maximiliano Gregorio-Cernadas, Argentína magyarországi nagykövete megalapították a Bíró díjat, melyet az kaphat meg, aki az adott évben a legtöbbet teszi a magyar- argentin kapcsolatokért. A díjat tavaly decemberben elsőként Scholz László irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő vehetett át.

A kiállítás célja a megemlékezésen túl, hogy a feltalálókra irányítsa a figyelmet: az utolsó tárlóban már kortárs toll különlegességeket láthatnak a látogatók. Megnézhetik például a szabadalmi eljárás alatt álló négyszínváltós töltőtollat is, ami egy fiatal magyar designer Megyeri Gábor munkája.