Megkezdődött az érettségi vizsga - Emelt szinten kevesebben

Érvelés egy Szophoklész-dráma részlete alapján, Móricz novellájának értelmezése, valamint egy Petőfi- és Csokonai-vers összehasonlító elemzése - e témák közül választhattak a középszintű érettségit író diákok, akik elmondták: a szövegértési feladat nem volt könnyű számukra. Az érettségi matematikával, majd történelemmel, idegen nyelvvel folytatódik.

Magyar nyelv és irodalomból vizsgáztak hétfőn a maturáló diákok

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 91 ezer 106-an, emelt szinten 1296-an jelentkeztek vizsgázni. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 120 tanuló vizsgázik, emelt szintű vizsga azonban - ellentétben a tavalyi érettségivel - nem volt.

A középszintű érettségin az érvelést választó diákoknak Szophoklész Antigoné című drámájának egy részlete ("Sok van, mi csodálatos...") alapján kellett esszét írniuk az emberi magatartásformákról és az emberi természet sokszínűségéről. Aki az elemzést választotta, annak Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novelláját kellett elolvasnia és értelmeznie, az összehasonlító elemzés két műve pedig Petőfi Sándor Az álom... és Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása volt. A szövegértési feladatsorban idén egy új feladattípus is szerepelt: a diákoknak Nemes Nagy Ágnes írása alapján kellett eldönteniük két költeményről, hogy Apollinaire vagy Ábrányi Emil a szerzőjük. Az emelt szintű magyarérettségin a diákok választhatták Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verse és az ezt parodizáló Karinthy Frigyes-írás összehasonlító elemzését, reflektálhattak a 2005-ös Nagy könyv-akció kapcsán született, a magyar lakosság olvasási szokásait elemző szövegre, és beadványt is írhattak egy iskolaigazgatónak, az Év diákja címre vonatkozóan.

Kámánné Szőke Katalin, a veszprémi Padányi katolikus gyakorlóiskola igazgatója elmondta: a szövegértési feladatsor nem volt könnyű, a diákok is nehéznek értékelték. A szövegalkotás feladatai között az érvelésből igényes, szép dolgozatot lehetett írni, a Móricz-novella elemzése hálás, valószínűleg sokan ezt választották. Az összehasonlító elemzés könnyűnek tűnhetett, ám valójában nem az; az álom motívum kicsit filozofikus, a versek stilisztikai elemzése is háttértudást igényelt. A minisztérium javítókulcsa kedden jelenik meg, a pedagógusok ezután kezdik javítani a dolgozatokat.

Vastag Tamás, az X-faktor ifjú, tehetséges énekese közel egy éve magántanulója a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumnak. A tavaszi érettségire készülő fiatalember nemcsak az éneklésben, hanem a reáltárgyakban is jeleskedik: matematikából és fizikából is vannak versenyeredményei.

- A fellépések és koncertek sorozata mellett nem volt könnyű felkészülni, de az osztálytársaimnak és tanáraimnak köszönhetően az utóbbi időben csupán egyetlen dolgom volt, tanulni. A kidolgozott tételek és órai anyagok nagy segítséget jelentettek nekem - mondta Vastag Tamás, aki kedden matematikából, csütörtökön angolból bizonyíthat, magántanuló lévén pedig októberben folytatja a középszintű tantárgyak érettségi vizsgáit. Idén még nem, majd jövőre felvételizik egyetemre Tamás, úgy érzi, most nem tudna a főiskolára koncentrálni, hiszen mindennapjait az éneklés határozza meg.

Az érettségiket idén is szigorú biztonsági intézkedések kísérték. Rendkívüli eseményről sem az oktatásért felelős államtitkársághoz, sem az Oktatási Hivatalhoz, sem a kormányhivatalokhoz nem érkezett bejelentés.

Az írásbelik kedd reggel a matematikavizsgákkal folytatódnak. Szerdán történelemből, csütörtökön angol, pénteken német nyelvből vizsgáznak a tanulók. Május 9-én tartják a nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv írásbeliket, ezután következnek az informatika, a latin, a biológia, a társadalomismeret, a kémia, a földrajz írásbelik, majd a szakmai előkészítő tárgyak.

Az írásbeli érettségik május 2-án kezdődtek és május 23-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 2-án kezdődnek és június 8-án zárulnak, míg a középszintű szóbeli vizsgák június 14-től 28-ig zajlanak majd.

Helyesírási szótárt használhattak

Rendben lezajlottak a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli érettségi vizsgák hétfőn országszerte, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés. Közép- és emelt szinten egyaránt összesen legfeljebb 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért maximum 15 pont veszíthető. Helyesírási szótár használatát engedélyezték, az elemzésre szánt szövegeket pedig mindkét szinten tartalmazták a feladatlapok. Az érettségi vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

OLDALTÖRÉS: Könnyebb volt az idei érettségi?

Érettségi 2011: Petőfi, Csokonai és Móricz a középszintű magyar írásbelin

Rendben lezajlottak a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli érettségi vizsgák hétfőn országszerte, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés - közölte az oktatási államtitkárság.

Mint írták, a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Nemes Nagy Ágnes párbeszédes formájú esszérészletére tett fel kérdéseket. A modern költészet megértésének problémáit taglaló szöveghez 11 feladat tartozott, amelyek az adatok visszakeresésére és a szerzői szándék megértésére is vonatkoznak.
   
A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kell megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában. Az érvelési feladatban az idén egy Szophoklész-idézet kapcsán az emberi természet sokszínűségéről kellett érvelni, a véleményt irodalmi hősök magatartásának bemutatásával alátámasztva.
   
A műértelmezési feladat Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának adott szempontú vizsgálatát kérte. Az összehasonlító elemzésben Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása és Petőfi Sándor Az álom... című versének összevetése szerepelt, a költemények címében is szereplő motívum középpontba állításával.

Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően. A 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Szegedy-Maszák Mihály tanulmányrészlete volt. A 11 feladat a szöveg megértésén túl nyelvtani (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi (például szerzők, művek, toposzok, ritmusok) ismereteket várt el.
   
A műértelmezési feladat (25 pont) Karinthy Frigyes paródiájának elemzését kérte. A reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) az olvasói szokások változásáról kellett kifejteni a véleményt. A gyakorlati írásbeliség elnevezésű feladat (15 pont) témája egy hivatalos levél, melyben Az év diákja díjra lehetett felterjeszteni egy iskolatársat.
   
Mindkét szinten összesen legfeljebb 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért maximum 15 pont veszíthető. Helyesírási szótár használatát engedélyezték, az elemzésre szánt szövegeket pedig mindkét szinten tartalmazták a feladatlapok.
Az érettségi vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

Némileg könnyebb volt az idei érettségi

Némileg könnyebb volt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga az előző évekhez képest, ami nem biztos, hogy szerencsés - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Ha a PISA szövegértési felmérések elvárásainak megfelelően a diákok szövegértési kompetenciáját akarják fejleszteni és mérni, akkor nem helyes, hogy könnyebb és egyoldalúbb szövegértési feladattípusok szerepelnek az érettségin, ahogy ezúttal történt - tette hozzá.

Az idei szövegértési feladatok korrektek, könnyűek, és egy kicsit elmaradnak attól a nehézségi foktól, amelyet egy PISA-típusú kompetenciamérés el szokott várni. Az idei feladat-összeállításban a 2005 óta érvényben lévő érettségi modernizációs törekvései háttérbe szorulnak - összegezte Arató László.

Az ME elnöke szerint a szövegértés, illetve a kommunikációs és érvelési készségek mérése az idei érettségin háttérbe szorult. Példaként hozta fel erre, hogy egy Szophoklész-idézet kapcsán az emberi természet sokszínűségéről kellett érvelni, ugyanakkor ez a feladat nem volt alkalmas az érvelési képesség mérésére, mert ebben az esetben nem volt mi mellett érvelni, ez a feladat legfeljebb az "elmélkedésre" volt alkalmas - hívta fel a figyelmet.

Meglátása szerint Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának kiválasztása találó, jól elemezhető, ám maga a mű egy kicsit hosszú, elolvasása több időt vesz igénybe. Az elemzés megadott szempontja azonban "nem biztos, hogy telitalálat" - fogalmazott. Ugyanis azt kellett elemezni a vizsgán, hogy az elbeszélő mennyire azonosul a főhősével, viszont inkább azt lehetett volna megkérdezni, hogy az árva, állami gondozott gyermek kiszolgáltatottságának érzése és az arra adott reakció hogyan alakul a műben - vélekedett, hozzátéve: ez a novella ugyanis arról szól, hogy az árva gyermek annak ellenére visszatér nevelőszülőihez, hogy gorombán, durván bánnak vele.

Az idei érettségi egy kicsit abban is eltér az előzőektől, hogy most csak a legnagyobb szerzőktől választottak elemzendő műveket, míg előzőleg tágabb volt a kör. Erre jó példa Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor álommal foglalkozó verseinek összehasonlítása - mondta.

Mint közölte, ez az összehasonlítás megoldható, és terjedelme, tematikai hasonlósága miatt is "lehet feladatuk a nem a legkiválóbbaknak is". A probléma ebben az esetben szerinte az, hogy ezek két nagy költő "nem nagyon nagy versei". Az összehasonlítás alapja azonban evidens, Csokonainál az álom a rekreáció eszköze, míg Petőfinél a vágy megfogalmazása és általában a fennálló dolgok ellentéte - mutatott rá.

Az emelt szintű magyar vizsgával kapcsolatban Arató László megjegyezte: az meglehetősen nehéz, mert kifejezetten egy író vagy költő életművével kapcsolatban kérdez nagyon részletesen, illetve az is rendkívüli nehézséget jelent, hogy három óra alatt három szöveget kell megalkotniuk a diákoknak, szemben a középszintűvel, ahol csak egy szöveget kell írni. A gyakorlati írásbeliség kompetenciájának mérését, például egy beadvány megírását pedig nem emelt, hanem középszinten kellene számon kérni - állapította meg.

Petőfi, Csokonai és Móricz is szerepel az idei magyar középszintű érettségin

Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy költeménye, valamint egy Móricz Zsigmond-novella szerepelt a hétfői magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi szövegalkotási feladatsorában - írja az eduline szakportál.
A diákok olyan szerzők műveit dolgozhatják fel, akikről a középiskolában is tanultak, de sem a két költemény, sem a novella nem tartozik az ismertebb alkotások közé.

A középszintű érettségi szövegértési feladatai között szerepelt egy költő és egy vegyész beszélgetése,
Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című műve alapján arra kellett rámutatniuk a maturálóknak, hogy bizonyos esetekben miért nem érthetőek a modern versek - tudta meg az MTI érettségiző diákoktól.
Az összehasonlító elemzésben Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy, álomról szóló versét kellett összevetni. További kifejtendő feladat volt az ókori görög költő, Szophoklész egy versén keresztül bemutatni, hogy az emberi tulajdonságok és értékek milyen változásokon mennek keresztül az idők folyamán.
Középszinten a diákok a három esszéfeladat típusa – érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés – közül választhattak.
Az Oktatási Hivatal közlése szerint a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tartott. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc állt rendelkezésükre.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használható volt helyesírási szótár.

Az Index értesülései szerint csak délután egytől lesznek nyilvánosak az idei magyar érettségi feladatai, addig sem az Oktatási Hivatal, sem az iskolák nem adhatnak tájékoztatást.

A diákok három esszéfeladat – érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés – közül választhattak.


 Emelt szinten Karinthy Kosztolányi-paródiája, a Nagy Könyv-akció és egy beadvány

Egyebek mellett Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verse és az ezt parodizáló Karinthy Frigyes-féle írás összehasonlító elemzése szerepelt az emelt szintű magyar nyelv és irodalom hétfői érettségi vizsgáján - tudta meg az MTI vizsgázó diákoktól.

Műértelmezés kategóriában a 2005-ös Nagy Könyv-akció kapcsán született, a magyar lakosság olvasási szokásait elemző szövegre kellett reflektálniuk az érettségizőknek, illetve érvelés kategóriában egy iskolaigazgatónak szánt, az év diákja címre vonatkozó beadványt kellett megírniuk.
A Nagy Könyv elnevezésű televíziós akció felméréséhez kapcsolódóan többek között arról kellett kifejteniük a véleményüket a tanulóknak, hogy szerintük mennyire reprezentatív a felmérés, illetve hogyan vélekednek magáról a felmérésről.
Az iskolaigazgatónak szánt beadványt 10-12 mondatban kellett megírniuk, érvelniük amellett, hogy miért éppen azt a tanulót javasolják az év diákjának, akit a szövegben megjelöltek.

Az emelt szintű szövegértési feladatok egyike A magyar irodalom történetei című kiadványból vett szöveghez fűződött, arra kellett ellenpéldát hozniuk a maturálóknak, hogy Ady Endre versei kizárólag a szimbolizmus jegyeit viselték magukon.
Egy másik feladat Arany János Ágnes asszony című balladájában a különböző verslábak kimutatása volt.
A megkérdezett diákok egyetértettek abban, hogy nem okozott különösebb nehézséget az idei emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi feladatainak megoldása.
 
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárságának hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgák befejeződése után 13 órakor az Oktatási Hivatal a bizottsági elnökök által írt rövid, szakszerű összefoglalót tesz közzé az írásbeli feladatokról, míg a teljes feladatsorok az értékelési útmutatóval kedden reggel 8 órától válnak elérhetővé.



Megkezdődött a magyar írásbeli érettségi

Magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1.192 helyszínen 90.275 tanuló, emelt szinten 34 helyszínen 1.292 diák tesz érettségi vizsgát.
   
Magyar mint idegen nyelvből középszinten 60 helyszínen 119 tanuló érettségizik. Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból az idén nem lehet emelt szinten érettségi vizsgát tenni.
   
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.
   
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 perces. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. Az érettségizők a rendelkezésére álló időt itt is tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
   
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből áll: a diákok az Olvasott szöveg értése, a Nyelvhelyesség, a Hallott szöveg értése és az Íráskészség című rész feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc.
   
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.