Kultúra

2014.08.14. 09:13

Ki téged Szent Szűz a mennybe fölvett...

Augusztus 15-e a katolikusok egyik legjelentősebb Mária-ünnepe, ekkor Szűz Mária mennybevételének eseményére emlékezik az egyház.

Toldi Éva

Emilie Rouillon Mária mennybevétele

Katolikus tanítás szerint: a Boldogságos Szűz Mária halála után nem úgy halt meg, mint akárki közülünk. Testét nem érte romlás, hanem a mennyei dicsőségbe testestől-lelkestől felvétetett, s a mindenható Isten a mindenség királynéjává tette. A rózsafüzér titkai közül a „dicsőséges" ezen két eseményről beszél: „Ki téged Szent Szűz a mennybe fölvett", illetve, „Ki téged Szent Szűz a mennyben megkoronázott".

E dogmát 1950. november 1-jén hirdette ki XII. Pius pápa apostoli konstitúciójában, de e hittételt a kinyilatkoztatás nyomán a keresztény egyház kezdetektől vallotta. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, A szentséges Szűz elszenderülése névvel illették. A mennybevétel eseményének már a korai középkor szenthagyományában is írásos nyomai találhatók. E dogma Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának következménye: Ha Mária mentes volt az eredeti bűntől, akkor mentesnek kellett lennie annak következményétől, a haláltól és a testi enyészettől. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Rómában a 7. században, s itt a 8. századtól Assumptio beatae Mariae, a Boldogságos Szűz menybevételének nevezték. Magyarországon Szent István kora, azaz a kereszténység hivatalos felvétele óta Nagyboldogasszony (Nagyasszony) ünnepeként emlegetjük. Bálint Sándor jeles néprajzkutatónk írja ünnepi kalendáriumában: Az Érdy-kódex nyilván hazai hagyomány nyomán írja, hogy Szent Gellért püspök tanácsára alkalmazhatták a hittérítők Szűz Máriára a Boldogasszony elnevezést, amely egy ősi pogány asszonyistenség neve lehetett, amelyet valószínűleg. „Gellért tanácsának intéséből... Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívattak...". Az ünnep másik szemléletes elnevezése: a Napba öltözött Asszony ünnepe. Ennek gyönyörű ábrázolásai láthatók templomainkban, búcsújáróhelyeinken. Az elnevezés szentírási magyarázata a Jelenések könyvében található: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona." E szavakkal köszönti Máriát a liturgia az ünnepi szentmisén Nagyboldogasszony napján, amely a középkortól parancsolt ünnepe a katolikusoknak.

Hazánkban Nagyboldogasszony ünnepén Szent István király országfelajánlásának eseményére is emlékezünk. Arra a szakrális szövetségkötésre, amellyel a király – aki örökös nélkül maradt – hazánkat Nagyboldogasszony oltalmába helyezte koronájával egyetemben. Az ünnep első királyunk halálának emléknapja is, s korábban törvénykezési nap is volt.

Az ünnepnek már igen korán gazdag kultusza alakult ki a néphagyományban, például az ünnep előestéjén  a bakonyi asszonyok a temetőben összegyülekezve Rózsafüzért imádkoztak és énekekkel mondták el Mária mennybevételét. A Cuha völgyében virrasztással emlékeztek az eseményre, s virágszőnyeggel ékesített fekvő Mária-szobor mellett énekeltek, keresztutat jártak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!