Farmernadrágos művészet - Megkezdődtek a Vajdasági napok

A Vajdasági napokat a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara szervezte. Szitár Katalin, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője és Kristóf János rektorhelyettes köszöntötték az egybegyűlteket a házigazdák nevében.

Kristóf János rektorhelyettes hangsúlyozta, a szakmai kapcsolatok mellett a szellemi és kulturális értékek közvetítését is felvállalja az egyetem, ennek egyik első lépése a hétfőn megnyílt rendezvénysorozat.

A Vajdasági napokra meghívott egyetemi tanárok és művészek négy napra elosztott előadásainak színhelye javarészt a szervező Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának épülete a várban. Baráth Ferenc grafikusművész kiállítása viszont az egyetem aulájában nyílt meg hétfő délután. Pintér Márta, a színháztudományi tanszék vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Baráth plakátjait, amelyek színházi bemutatókról szólnak sokszor meghökkentően, mégis elegánsan. Szerdán 16 órakor a grafikusművész személyesen tart tárlatvezetést az aulában.

Az előadások sorát Csányi Erzsébet, az Újvidéki Egyetem BTK magyar tanszékének tanára nyitotta meg. Élénk érdeklődést kiváltó témakörének anyagát "Farmernadrágos próza vajdasági tükörben" című, legújabb kötetéből merítette. Felhívta a figyelmet arra az egyedülálló jelenségre, amikor az 1960-as, '70-es években a vajdasági magyar irodalom identitásképző ereje megnőtt az úgynevezett vajdasági magyar farmernadrágos prózai alkotások révén.

- A farmernadrágos próza a beatkorszak védjegye. A műfaji megnevezés Aleksandar Flaker horvát irodalomtudóstól származik, aki a szláv nyelveken íródott jeans-próza modellkánonját írta körül. Távoli térségek hatnak egymásra termékenyítőleg ekkortájt, a magyar irodalom beatkorszaka viszont a szovjetek alatt elmúlt anélkül, hogy kitermelhetett volna jelentős művet ebben a kategóriában. A vajdasági magyar irodalomban Tolnai, Domonkos, Gion, Végel regényei ennek az irányzatnak a sikeres megvalósulásai. Konkrétan a Rovarház (1969), Testvérem, Joáb (1969),  A kitömött madár (1969) és az Egy makró emlékiratai (1967) című művekről van szó. A 20. század középső évtizedeinek szabad szellemi légkörében alakuló délszláv kulturális régió a modern és posztmodern határán fogékonyan reagált a felerősödő amerikai, majd európai ellenkulturális mozgalmakra - fejtette ki a tanárnő.

A Vajdaságból húsz évvel ezelőtt Veszprémbe áttelepült Fenyvesi Ottó kollázsai és versei is lázadásnak foghatók fel a fogyasztói társadalom konformista szemlélete ellen. A költő és képzőművész retrospektív kollázskiállítását Virág Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető (Szegedi Tudományegyetem BTK) nyitotta meg a Dubniczay-palotában.

- Fenyvesi Ottónak az elmúlt évtizedekben készült versszerű kollázsai, szófordulatai, felirattöredékei és mondatillesztékei archeológiai fogódzóként szolgálnak, egy letűnő korszak kihámozandó forrásanyagaként szemléltetve, hogy Jugoszlávia a hivatalos felbomlás előtt már régen szétesett, végleg összeomlott. A művész alkotásai kortörténeti, mentalitástörténeti, rocktörténeti, divattörténeti dekollázsok is egyben, a kultúra esszenciális eklektikusságából és hibridi- tásából merítik erejüket - hallhattuk a megnyitón.

A napot Fenyvesi Ottó rockzenével felturbózott irodalmi estje zárta, benne a költő kedvencével, a Ramones-szal.