Kultúra

2015.02.01. 14:25

Hangodi László történész a pálosokról tartott előadást

Badacsonytomaj . A középkorban a pálos volt az egyetlen rend, amely magyar akaratból, magyar földön, magyar noviciusok és magyar barátok áldozatos, kitartó, elhivatott munkája révén jött létre és virult évszázadokon keresztül.

Tóth B. Zsuzsa

Mindezt Hangodi László történész mondta az Egry József Művelődési Házban a Pálos kolostorok a nyugati Balaton-felvidéken című előadásán. A tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum történész-muzeológusa képzeletbeli időutazásra invitálta az érdeklődőt. Kiderült, a Tapolcai medence, a Káli medence és az Eger völgye tájain hol, mikor, kik építettek pálos társházakat, pálos rendházakat a XIII. századtól a XV. századig. Ez az időszak a legjelentősebb virágkora volt az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek.

Hangodi László történész a nyugati Balaton-felvidék pálos kolostorairól tartott előadást Badacsonytomajon a minap (Fotó: Tóth B. Zsuzsa)

Az előadó hangsúlyozta, remeterendről lévén szó, elmélkedő életmódot, imádságos életvitelt folytató, kétkezi munkával foglalkozó és ennek eredményeiből élő közösségek éltek itt.

– A remeték jelenléte Magyarországon a kereszténységgel egyidős. Egyenként, vagy kisebb csoportokban leginkább domb- és hegyvidéken, forrás közelében telepedtek le. A remeteségnek, mint életformának jelentős fellendülése a XIII. század első néhány évtizedében történik. Több remeteközösség alakult ki Pécs közelében. Másik jelentős központja ennek a remeteségnek a Pilis hegység Buda és Esztergom közötti részen élt – mondta Hangodi László. A előadáson rendtörténeti összefoglalót hallhattak a résztvevők. Szó volt Salföld, Balatonhenye, Sáska, Bakonyszentjakab, Vállusszentmiklós és Uzsaszentlélek pálos társházairól, az előadó bemutatta az építészeti emlékeket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!