Értéket ad az irodalommal - Diákjainak a versről rajzolni, a festményről verselni kell

- Érettségi után mind több helyen léptem fel a Run to the Sun zenekarommal. Szerepeltünk többek között a VOLT fesztiválon, a Szigeten, ahol úgy éreztem, jól hat a szövegem a közönségre. Tetszett, hogy másokkal közölhetem a gondolataimat, sok száz ember előtt sztorizhatok. Amikor Lovasi András Raszkolnyikovról énekelt, azonnal elolvastam a Bűn és bűnhődést, hogy megismerjem a történet hátterét. Időközben megfogalmazódott bennem, hogy magyar tanár szeretnék lenni, így meg tudnám szerettetni az irodalmat másokkal is - mondja Varga Richárd, a nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Általános Iskola és Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, aki gyakran ragad gitárt az óráin. Két éve tanít gimnazistákat az alternatív módszereiről ismert, jelenleg 250 diákot befogadó iskolában.

Hosszú volt az út idáig. A soproni gimnázium után fél évre behívták katonának, amit nem bánt meg: „A legkülönbözőbb emberekkel találkoztam, akikkel együtt kellett működnöm, alkalmazkodni hozzájuk és viszont. Érdekes és tanulságos szociológiai térkép rajzolódott ki előttem.” A következő négy évben volt fényképész, asztalos, szedett paprikát, hajnalonként súrolta a péktepsire égett lekvárt. Önmagát kereste. És persze zenélt, zenélt és zenélt. A számaihoz maga írta a szövegeket.

Végül is beiratkozott a szombathelyi egyetem magyar szakára, ahol olyan kiváló tanár oktatta nekik a szépirodalmat, mint Fűzfa Balázs professzor, akit az irodalomtanítás megújítójaként jegyeznek. Ő ismertette meg leendő kollégáival az élményközpontú oktatást. Ezzel a módszerrel az állami iskolákban, ahol porosz modell alapján nevelnek-oktatnak ma is, Richárd és társai nem sokra mentek volna. Történetünk főszereplőjének azonban szerencséje volt, mert az irodalomtörténész oktatója egy napon felhívta kedves tanítványa figyelmét arra, hogy a nemesvámosi Waldorf iskolában magyar tanárt keresnek.

A Dunántúl másik feléről, Fertőszentmiklósról költözött át a megyénkbe a zenész-tanár, Varga Richárd, aki immár két éve tanít az intézményben. Könnyű szívvel vált el szülőfalujától, ugyanis a Bakony és a Balaton a kedves tájegysége.

- A tantervünk megengedi, hogy a mai magyar költők, írók műveinek megszerettetése után időben visszakanyarodjunk a klasszikusokhoz, a görögökhöz. A fiatalokhoz közel áll például Varró Dániel, Lackfi János és Jónás Tamás verselése. Ez utóbbi költő megismerése után rászoktam kérdezni: mi a különbség az ő verse és a többieké között? Egyformán jók, mondják. Csak ez után árulom el, hogy a fiatalember cigány származású. Ezzel is lebontva bennük az előítéleteket, s azt kívánom erősíteni, hogy csakis az alkotások alapján minősítsék az embereket - az élet más területén is. Vagy miután megismerték Örkényt, Karinthyt, azt mondom nekik, otthon ti is írjatok egyperceseket. Mondjuk, az órán bedobok tíz szót azzal, hogy ezekből írjanak egy verset. Nem egyszer egy-egy művet dramatizálok nekik, amit közösen eljátszanak. Tetszenek nekik, amikor fiatal költők vagy elődeik műveinek paródiáját olvasom fel mások tollából.

Ricsi tanítványai gyűrűjében zenél. Máskor szaval nekik, vagy színdarabot ír, amit eljátszat velük
Fotó: Mátételki András

A 31 éves Richárd három évvel ezelőtt tanulmányt írt, hogy miképpen lehetne a társművészeteket hasznosítani az irodalomtanításban. Így például a diákjaitól egy vers megismerése után rajzot kért, vagy fordítva: egy festményről kellett verset írniuk. Nemrég a kilencedikesei osztálydalt írtak, az áprilisi költészetnapi rendezvényen egyik diákja saját megzenésített versét adja elő.

Ricsi óráin, így hívják a tanítványai is, gyakran előkerül a gitár, hogy például összevessék a romantikus angol költő, John Keats verseit és Szabó Balázs Bandájának zenéjét. A fiatal tanár sokat szaval a diákjainak, mert mint mondta, felkészültségével is szeretne hiteles lenni a kamaszok előtt. A rugalmas tantervnek köszönhetően nem egyszer több tanár (zene, rajz, irodalom) összedugja a fejét, ha mondjuk egy korszak értékeit kívánják áttekinteni.

A már 11 éves kora óta verset író Varga Richárd, akit tegeznek a tanítványai, drámakört vezet az iskolában.

- Izgalmas egy színmű eljátszásakor a másik bőrébe bújni, átérezni, min ment keresztül az illető. Azt vallom, az irodalom világ- és önismeretet ad, a közösség nevel és formál. A színpadon nem lehet kilógni a sorból, egyénieskedni, a közös cél elérésére kell törekedni. Mindemellett nő az önbizalmuk, hiszen ki kell állni a társaik, netán egy tömeg elé. Fejlődik a beszédkészségük, érző, nyitott emberek lesznek. A mai lüktető világban követendő példákat kívánok nekik felmutatni egy-egy regényhős életét bemutatva. Egyes művek arra is megtanítják őket, hogy ha érzelmileg vagy anyagilag padlóra kerülnek, onnan is fel lehet, és fel is kell állniuk, ami persze erőfeszítéssel, küzdelemmel jár.

Az elmúlt másfél évben a slam poetry felé fordult költő-tanár 17 évesen kapta meg az első gitárját. Azóta a zenekarának és magának - szólóban is fellép - több mint száz dalt írt, zenésített meg. Első szóló lemeze, a 101 tavaly ősszel jelent meg a Cseh-Bereményi páros stílusára emlékeztetve. A múlt év óta rendszeresen fellép a szombathelyi színház művészével, Kelemen Zoltánnal. Mindemellett a Tilos a B alternatív zenekart vezeti Veszprémben.

Hát, ezért is szerencsések a vámosi gimisek.