András halálával lett kegyhely a zirci templom

Szűcs István Miklós helyi tudós tanár leírásából megtudhatjuk, hogy a középkori templom egykor királyi udvarházhoz tartozott. A történelemhez tartozik, hogy I. András királyunk (1046–1060) trónkövetelő öccsével, Béla herceggel a Mosony melletti csatában lebukott lováról. Félholtan hozták Zircre. Nemzeti kegyhellyé vált azóta, hogy I. Andrást 1060-ban a romkert falmaradványokkal jelzett kőtemplomában felravatalozták, és innen vitték Tihanyba, ahol az általa alapított Szent Ányos-monostorban nyerte el végső nyughelyét.

A középkori kistemplom a legkorábbi, 11. századi építmény, a hozzá tartozó lakrésszel együtt lehetett a „királyi udvarház” (curtis), melyet a ciszterek is használtak kolostoruk felépítéséig. Körülötte fejlődött ki a középkori Zirc falu. A korábbi „királyi pihenőhely” kápolnájából a 13. századtól templom lett. A 60–70 főt befogadó templom kiemelkedik az ismert Árpád-kori falusi templomaink közül. Amikor III. Béla 1182-ben a bakonyi erdőispánság központjában ciszterci kolostort alapított, a kistemplom a ciszterciek jobbágyfalvának plébániatemplomaként szolgált a 16. század közepi elpusztulásáig.

A hatvan-hetven fő befogadására képes zirci templom kiemelkedik az ismert Árpád-kori falusi templomaink közül (Fotó: Bándi László)

Zirc egykori vásártere mellett 1744 és 1780 között épült a Fájdalmas Szűzanya barokk stílusú temploma. A kistemplom egyhajós, csehsüveg-boltozatú, gömb háromszögekbe futó ívhajlatok gazdagítják és hevederívekkel tagolják a belső teret. Egyenes záródású szentélye a ciszterci építészet szabályait követi, és összhangban van a környékbeli főnemesek, földbirtokosok és földművesek igényeivel. Ezek hatására születtek meg az úgynevezett „parasztbarokk” és polgári házak zirci példái. Az apátság latin nyelvű Historia Domusa szerint Schneider Péter perjel kezdeményezésére (1761–62) felépítették a templomot és 1763-ban a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére áldották meg.

A kistemplom oltárra állított, 145 centiméter magas, hársfa, átfestéssel színezett fatörzsplasztikája, a Pietá a magyarországi barokk szobrászat egyik legnagyszerűbb példája, melyet ismeretlen szobrász készített. Élményt jelent végignézni a Krisztus keresztútja stációi falképeit. A ha-jó középső boltszakasza művészien kelti a barokk „többnézetűség” illúzióját.

Szűcs István Miklósnak a karakterisztikumok, stíluselemzések és az időbeli egyezések során kialakított megállapítása, hogy a zirci kistemplom hajója, szentélye és diadalkapuja képeit a németországi neves szobrászdinasztiából származó művész, Európa egyik legjelentősebb freskófestője ifj. Josef Winterhalder (1743, Vöhrenbach–1807, Znojmo) készítette. A zirci Fájdalmas Szűz- templomában fiatalsága sokszínűségével alkot Winterhalder, korának egyik legsikeresebb szekkó-, freskó- és díszítőfestője.

Winterhalder valamennyi zirci falképén nagyon egyéni, tőle megszokott rejtett portrék együttes szerepeltetésére, egykor ott élt emberek megörökítésére is gondolhatunk. Az arcok megfestésének modernsége bámulatba ejtő. Jelbeszédes és drámai figurákat teremtő, személyes hangú festő kifejezésmódja a spanyol Goya szuggesztív realizmusával állítható rokonságba.

Amikor F. A. Maulbertsch meghalt, a szombathelyi székesegyház freskóin is az 57– 59 éves Winterhalder – a legsikeresebb egykori tanítvány – dolgozott mestere vázlatai alapján 1800-tól 1802-ig. Winterhalder Zircen és másutt is kortársai közül azzal emelkedett ki, hogy az „evengéliummagyarázatait” képi rangra tudta emelni, a korábbi idők tónusfestészete helyett egy új látásmódra váltott és tette gyakorlattá a festészetben a színfestészetet.

A kistemplom kertjében lévő „kápolnastációjában” látható az egykori bakonyi vízi-malmok védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak fából faragott szobra, mely 1729-ben készült.