Kultúra

2014.04.15. 12:25

Meseautó a várszínházban: a film hőskorszakát idézi

Veszprém - Korabeli slágerekkel és sok humorral elevenedik meg a Meseautó című film a Pannon Várszínház azonos című előadásában. A népmesei fordulatokkal tűzdelt vígjáték könnyed szórakozást nyújt azoknak is, akik esetleg nem látták sem az eredeti, sem az újraforgatott filmet.

Marton Attila

A Meseautó a két világháború közötti magyar filmgyártás egyik legnépszerűbb alkotása volt, s talán ennél is fontosabb, hogy a kritikusok és szakírók valamennyi - és részben jogos - fintorgása ellenére a magyar filmtörténet jelentős állomása: a korai hazai hangosfilmek legsikeresebb műfaja kétségtelenül a vígjáték lett. Az 1934 végén bemutatott Meseautóban felvonultatott kliséket a korszak legtöbb szórakoztató filmje átvette, s hogy az utókor sem felejtette el, azt a 2000-ben leforgatott remake is bizonyította. Vándorfi László rendezőnek az előadással nem volt könnyű dolga, hiszen ha a harmincas években készült filmet állítja színpadra, joggal kérhették volna számon rajta, hogy a színdarab nem lép túl az eredetin, ha pedig valamiképp aktualizálja az előadást, könnyen a remake imitálásának zsákutcájába futott volna be. A rendező a gordiuszi csomót úgy próbálta meg átvágni, hogy az 1934-es változat alapján készült előadást egy váratlan megoldást választva a némafilmekre jellemző elemekkel egészíti ki: a történések helyszíneit a némafilmek inzertjeihez hasonlóan egy-egy tábla jelzi, a táblákat felmutató színészek mozgása és az aláfestő zene szintén a film hőskorszakát idézi. A rendezői szándék háttere, hogy a Meseautó az első hazai hangosfilmek egyike volt, s a benne szereplők színészi játékának számos eleme még némafilmes jegyeket hordott magán. Az ötleten alapuló apró gegek a Pannon Várszínház előadásának vígjátéki elemeihez egyértelműen hozzáadnak, az darab egészéhez azonban már nem kapcsolódnak ennyire problémamentesen.

A Meseautó két főszereplője az egymásnak háttal ülő Keresztesi László és Telegdi Kamilla (Fotó: Penovác Károly)

A vígjáték a Pannon Várszínház idei évadának utolsó bemutatója, s míg a korábbi előadásokban a könnyedebb témák rendre összekapcsolódtak fontos történelmi és társadalmi kérdésekkel, a Meseautóból ez hiányzik, célja kizárólag a szórakoztatás. Ezt a feladatát azonban többnyire teljesíti: a humor mellett - amelyekből a szóvicceken át a klasszikus bohózati panelekig és a félreértéseken alapuló helyzetekig széles a repertoár - a könnyen követhető klasszikus cselekményvezetés, valamint Márkus Alfréd andalító slágerei is ezt szolgálják. A Szűcs János vezérigazgatót játszó Keresztesi László becsülettel helytáll a hódító világfi szerepében, a naiva szereptípust pedig mintha Telegdi Kamillának találták volna ki, olyan otthonosan mozog benne. Habár csak epizódszerep jut Kiss T. Istvánnak az apa szerepében, talán az előadás egyik legszórakoztatóbb szereplője, a legkiemelkedőbb alakítás azonban Molnár Erviné, aki Halmos irattárost a maga szeretetreméltó esendőségében jeleníti meg, s ezzel beteljesíti azt a nézői elvárást, amelyet a filmben Kabos Gyula által megformált szerep teremt.

A darab utolsó jelenetét szinte folyamatosan előlegezi Kovács Yvette Alida díszlettervező ötlete, az előadás hátterében látható óriási képeslap, Justin Júlia tervezte ruhák - az élőben muzsikáló zenekar és Krámer György koreográfiáihoz hasonlóan - megerősítik érzetünket, hogy valamikor a két világháború közötti időben járunk. A Meseautó egyfajta modern népmeseként is értelmezhető, ahol a szegény családból származó fiatal - esetünkben Kovács Vera - őszinteségének és becsületességének köszönhetően magasra jut.

Némi malíciával ehhez csak annyit fűzhetünk még hozzá, hogy talán nem csak a mesében lehet ezekkel a tulajdonságokkal előrejutni.



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!