A Hófehérke-effektus

A mese forgatókönyvét Zalán Tibor József Attila-díjas költő, író, dramaturg, egyetemi tanár írta a Kabócának. Elindultunk hármasban, de a fiam az autóban elaludt, így a családból egyedül én ültem be a nézőtérre néhány bölcsis társsal és anyukájukkal egy kupacban. A színpadon három paraván, színeik a klasszikusak: pirosak, mint a vér, és fehérek, mint a hó. No de.

Eszméletlen vörösben és harsányan először a mostoha (Baranyai Anita) robban be a színpadra és uralja is a terepet szinte végig. Nincs hova bújni előle, és egyfolytában mondja a magáét. A mellettem ülő háromévesek nem tudják követni, hogy mi történik a színpadon, hogy miről beszél és minek ez a fura nőci.

Először a mostoha (Baranyai Anita) robban be a színpadra és uralja is a terepet szinte végig. Nincs hova bújni előle (Fotó: Gáspár Gábor)

Tulajdonképpen egy domináns második feleség és egy tutyimutyi férj (Futó Ákos) viccesnek szánt, kicsit modoros dialógusa látható és hallható, majd megjelenik Hófehérke mozgatható bábformában. Ő a visszafeleselő kamasz, a nem meghallgatott lány, akinek nagyon hiányzik igazi anyukája. Jó sokáig van szerencsénk nézni ezt a családi perpatvart, hirtelen el is felejtem, hogy ez a Hófehérke, inkább a Barátok közt jut eszembe, az lehet most ilyesmi. A következő meglepetés akkor ér, amikor a mostoha Mike néven parancsolja be a testőrt. Nem a vadászt! Miért? Így egy több mint testőr ugrik be a színre, aki rendkívül szánalmas, bénázik, mondhatnám balfék, egyébként érző szív lakozik benne, hisz nem képes megölni Hófehérkét, csupán az erdőben hagyja magára. Körülbelül az előadás fele eltelik, mire találkozunk a törpékkel, ők kesztyűs bábok. Picik, pörgősek és pattogósak.

A poénok olyan filmekre utalnak, amiket remélem, a négyévesek (ettől a kortól ajánlott a darab) még nem ismernek - Mátrix, Több mint testőr, stb. Én elfáradtam eddigre, megöregedtem, lehet. Az is valószínű, hogy a kicsik nem dőltek ki, bár hallottam a hátam mögött is kritikus szavakat, például hogy ez uncsi. De nem, csak úgy tűnt, hogy elvesztek kicsit az alkotók a részletekben. A szándék nemes, hisz nevettetni és lekötni akarták a kis nézőket, és bele is adtak apait-anyait, rengeteg energiát, ez egyértelmű - köszönjük nekik -, de a kevesebb néha több. A díszletek és jelmezek hozták a megszokott színvonalat, az előadás zenei betétei is említést érdemelnek.

A darabot rendezte Fige Attila, a szereplők Baranyai AnitaMákszem Lenke, Lovászi Edina, Futó Ákos, Jakab Ádám, Fige Tamás voltak. A mesejátékot Zalán Tibor írta, Miareczky Edit egyetemi hallgató tervezte a gyönyörű jelmezeket.