Bach újra felfedezve

Örömzenélés lesz ez a javából, mondta Varnus Xaver a hangverseny nyitányaként játszott Albinoni Adagio című művének bemutatása után. Ő maga Bach elhivatott közvetítője, Bach a legmagasabb szinten komponált, nem alkudott meg a közönség sekélyességével, Istentől kapta tehetségét. A kiváló zeneszerző sem márványszobor, huszonegy gyermeket nemzett, annak idején a lipcsei Tamás templommal szembeni kávéházban a kor "diszkó zenéjét" játszotta. Az úgynevezett komolyzene annyiban különbözik a könnyűzenétől, hogy míg az előbbi egzakt módon lejegyzett, pontosan leírt muzsika, addig a másik nem, példa erre a dzsessz.

Varnus Xaver 2009-ben a világ egyik leghíresebb dzsessz muzsikusával, Jacques Loussier-vel adott közös koncertet a Művészetek Palotájában; Jacques Loussier azzal írt zenetörténelmet, hogy ötven esztendővel ezelőtt ő volt az első dzsessz zenész, aki Bach műveit dzsessz formában dolgozta fel. A balatonalmádi koncerten is Bach műveit hallhatta a közönség - a  megszokott előadástól eltérően kicsit másként, sajátosan, különbözően, újra felfedezve, újra értelmezve, újra fogalmazva. És miután az orgonaművész eljátszotta Bach e-moll prelúdiumát, két rövid korál előjátékot, e-moll fúgáját az eredeti formában, a 147.kantáta és a Gavotte már a bőgővel és dzsesszdobbal együtt szólalt meg, Barcza Horváth József és Horváth Zsolt előadásában. Zenei képzettségüket, tehetségüket az improvizációban csillogtatták meg igazán, Lukács Áron gitáron csatlakozott hozzájuk. A gyülekezet a 42. zsoltárt énekelte - Mint a szép híves patakra A szarvas kívánkozik -, majd előbb az orgonaművész, aztán zenész társai rögtönöztek, kapcsolták zenéjüket egymásba. A templom falain kívül vihar dühöngött, bent a zenészek szembeszálltak a viharral, hatalmas erővel játszottak.

Varnus Xaver élete sorsfordító koncertjein mindig megszólal César Franck csodálatosan szép Prelúdium és fúgája, az áhítatot ezúttal is megteremtette. Nem maradt - nem maradhatott - el a közönség kedvenc "sláger", Bach d-moll toccata és fúgája, amit most másként, bőgővel, dobbal, dzsessz formában hallhatott a közönség.

A koncerttel a balatonalmádi református gyülekezet a közelgő reformáció ünnepét tette még méltóbbá. Steinbach József, a gyülekezet lelkésze, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke bevezetőjében elmondta: a nyáron családjával vendégségben járt az orgonaművésznél, ahol a hatalmas intelligenciával rendelkező, zseniális művész mellett a szerethető embert is megismerte. Azt érezte, de jó lenne, ha a lelkészek úgy tudnának prédikálni, hirdetni, továbbadni az evangélimuot - azt, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz és úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta -, ahogyan Varnus Xaver tud orgonálni.