Zombor Gábor: A megelőzésen lesz a hangsúly

– Megkezdték munkájukat januárban a megyei egészségügyi egyeztető bizottságok. Hol tartanak az egyeztetések?

– Megkezdődtek az egyeztetések, jelenleg várjuk a megyei egyeztető bizottságoktól a javaslatokat, amikor ezek elkészülnek, akkor tudunk konkrétumokat mondani. Az azonban már látszik, hogy az egészségügyi ellátásra fordítandó források lakosságarányos, igazságosabb elosztása Veszprém megye esetében 1,2 milliárd forint többletet jelentene.

– A kormány 2020-ig tíz százalékkal szeretné csökkenteni a halálozási arányt. Milyen lépések kellenek ehhez?

– Az Egészséges Magyarország stratégia jelöli ki az utat, amelyet most fogadott el a kormány. Ebben a legfontosabb célkitűzések között az egészségi állapot javítása, az egészségben eltöltött évek számának növelése és a halálozás számának csökkentése szerepel. Vannak nagyon jó példák arra, hogy célzott fejlesztésekkel, szakmai továbbképzésekkel, szakemberképzéssel hogyan lehet jó eredményeket elérni. Gondolok itt például a Veszprém megyében is magas színvonalú invazív-kardiológiai ellátásra, vagy az akut stroke-ellátásra: a stroke-centrumok kiépülésével az akut halálozásokban ötvenszázalékos javulást lehetett elérni. A stratégiában emellett a népbetegségekre vonatkozó legkorszerűbb ellátási formák fejlesztését céloztuk meg, illetve olyan nép-egészségügyi programok elindítását és kibővítését, amelyek a korai diagnózist vagy a megelőzést célozzák.

A Csolnoky kórházban a végéhez közeledik a beruházássorozat (Fotó: Balogh Ákos)

– Mekkora forrást lehet az egészségügyi fejlesztésekre fordítani hazánkban a 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban, illetve milyen célok mentén szeretnék elkölteni ezeket az összegeket?

– Továbbra is jelentős források érkeznek az egészségügybe, a következő időszakban a súlypont talán eltolódik a népegészségügy és a megelőzés irányába. Várható a háziorvosi ellátás fejlesztése, hiszen nagyon fontos szerepet játszik az alapellátás a magyar egészségügyben, és itt vannak teendők. Ebbe illeszkedik az a fejlesztési ciklus, amelynek eredményeként több mint tízmilliárd forintot kapnak a háziorvosok idén költségeik támogatására, és egy új alapellátási törvény is készül, amely jelentősen bővíti majd a kompetenciáikat. A cél az, hogy minél több beteget helyben tudjanak ellátni. Emellett a gyermekellátás kap egy nagyobb lehetőséget az elkövetkező időszakban, tízmilliárdos nagyságrendben, és tizenötmilliárd forintot szeretnénk fordítani a meg- előzésre és a szűrésekre.

– Mekkora forrást használt fel az egészségügy fejlesztésére a most záródó uniós ciklusban Magyarország, illetve mely ellátási területeken igyekeztek ezeket a pénzeket felhasználni? Melyek voltak a legkiemelkedőbb beruházások a veszprémi mellett?

– Az előző tervezési ciklusban csaknem 500 milliárd forint segítette az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a struktúra kialakítását, fejlesztését, illetve a lakosság egészségi állapotának javítását. Az alapellátásban rendelők korszerűsödtek, egészségházakat alakítottak ki, de lehetőség nyílt orvostechnikai műszer-, gép- és eszközbeszerzésre, valamint informatikai fejlesztésre is. A járóbeteg-szakrendelők bővítése, átépítése, felújítása révén a leromlott infrastruktúra fejlesztése, eszközbeszerzése történhetett meg. A sürgősségi ellátások fejlesztésén belül mentőállomások felújítására, korszerűsítésére, új mentőautók beszerzésére nyílik lehetőség. A kórházi sürgősségi ellátáson belül külön figyelmet kapott a gyermeksürgősség ebben a tervezési időszakban, így koraszülöttcentrumok újultak meg, illetve kaptak új eszközöket. A legtöbb forrás összességében a fekvőbeteg-ellátás megújítását, korszerűsítését segítette elő, illetve az onkológiai ellátás korszerűsítését. Ebből a keretből nyert el tízmilliárd forintot a veszprémi kórház is.

– Mennyire váltak be az előző években az orvosok és a rezidensek külföldre vándorlását akadályozó intézkedések? Kell-e további intézkedéseket tenni ezen a téren, ha igen, milyen lépések várhatók?

– A kormány első intézkedései éppen a migrációval leginkább érintettekről, a rezidensekről születtek. A Rezidenstámogatási program segítségével eddig több mint 1700 fiatal orvost és gyógyszerészt sikerült itthon tartani. Az ösztöndíjprogram jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2012-től kezdve folyamatosan csökken a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma. Míg az ösztöndíj meghirdetését megelőzően, 2011-ben 1200, addig 2014-ben 948 orvos kérte ki az igazolást. A fiatal orvosok itthon tartása érdekében meghirdetett ösztöndíjpályázatra eddig csaknem 1,9 milliárd forintot fordított a kormány. Ez az összeg a mostani pályázattal együtt 2,8 milliárdra emelkedett, amellyel biztosítottuk, hogy minden olyan pályakezdő szakorvosjelölt támogatásban részesülhessen, aki idehaza szeretne dolgozni.