Hírek

2015.01.30. 11:45

Sok finn emlékem van - Kitüntetést kapott Szakonyi Jánosné Hanzelik Zsuzsanna

A finnek egyszerűsége, a rájuk, mindennapjaikra jellemző átláthatóság vonz, mondja Szakonyi Jánosné Hanzelik Zsuzsanna, aki a Finn Fehér Rózsa Lovagrend érdemkereszt kitüntetést vehette át a finn nagykövettől.

Balla Emőke

Finn Fehér Rózsa Lovagrend érdemkereszt kitüntetést kapott Szakonyi Jánosné Hanzelik Zsuzsanna, aki 1988 óta dolgozik aktívan a Veszprémi Magyar-Finn Egyesületben. Sauli Niinistö finn köztársasági elnök, a finn lovagrendek nagymestere által oda ítélt elismerést Pasi Tuominen, Finnország magyarországi nagykövete nyújtotta át a Finn Nagykövetségen.

– Meglepődtem, hogy engem választottak a kitüntetésre, az idén öten kapták Magyarországról. Úgy érzem, ez nemcsak nekem szól, hanem az egyesületnek is szól, hiszen együtt végezzük a munkát, immár harmincegy éve.

A kitüntetés nemcsak nekem, hanem a Veszprémi Magyar-Finn Egyesületnek is szól, mondta Szakonyi Jánosné Hanzelik Zsuzsanna (Fotó: Penovác Károly)

Szakonyi Jánosné 1988 óta aktív tagja az egyesületnek. 1986-ban látogatott először Finnországba, egy szakmai út keretében, tanulmányi kiránduláson jutott el Rovaniemibe. A veszprémi egyesület szervezett kirándulást a fűzfői Nitrokémia sportegyesülete számára, Szakonyi Jánosné angol tolmácsként vett részt a programban, Tímár Veronika, az akkori elnök kérésére. Családoknál voltak elszállásolva, ő Rovaniemiben Kreetta Alatalohoz került, aki máig a legjobb barátnője, vele azóta is szoros kapcsolatot ápol, sok programot szerveztek közösen. A magyarországi finn baráti körök országos találkozója Balatonfüreden rendezték ebben, a finnek nagy delegációval érkeztek. Szélesedett baráti társasága, sok finn barátja lett, sokat tanult tőlük, gazdagabbá tették az egyéniségét, amikor a tisztességes, mérsékelt, vendégszerető embereket megismerhette.

A kitüntetett sorolja a programokat: volt Balaton-felvidéki szüret, harminc tagú finn társaság szüretelt a zánkai tsz-ben. Családok, csoportok jöttek Veszprémbe, akiknek megmutatták a várost és környékét, megismertették velük a hagyományos magyarországi gasztronómiát, gyógyfürdőhelyeket. Mint mondja, sok időt, energiát, anyagiakat fordított a vendéglátásra, de örömmel, szívesen tette. Külkereskedelmi összekötőként, szaktanácsadóként dolgozott, emellett ápolta a finn kapcsolatokat. Saját cége a külkereskedelmi szakképesítéseket nyújtó tanfolyamokat, nyelvtanfolyamokat szervezett, többször fogadtak finn előadót, üzletemberekkel találkoztak. Az egyesület Seija Hurri ösztöndíját többen elnyerték, így Szakonyi Jánosné is; a finnországi tanulmányúton a helsinki tőzsdét tanulmányozta. Széleskörű kapcsolatai vannak, nemcsak Rovaniemiben, de Helsinkiben, Lahtiban, egész Finnországban. Turistaként is járt Finnországban, férjével bejárta az egész országot, családja minden tagja eljutott oda.

Vajon mi vonzza őt a finn kultúrában, a finn emberekben, mit értékel bennük igazán? A kérdésre így válaszol:

– Az egyszerűségük. Nem a hivalkodás, a nagyravágyás jellemző rájuk, hanem valóban a funkcionális igényeiket kielégítő maximális esztétikum. És az átláthatóság, az élet minden területén. Mikor egy beszélgetésben felvetődött a korrupció, a finnek nem értették, nem tudták, mi az; ilyenről ők nem hallottak. Mások azt mondják, a finnek túl puritánok, de nem azok, inkább minden áttekinthető, egyszerű: az ízlésviláguk, öltözködésük, lakberendezésük, kiállításaik. Nagy hatással volt rám az étkezési kultúrájuk, egészségesen étkeznek, sok halat, fehérjét esznek. Megismertem a gyümölcsüket, ami a sarkkörön terem, abból különféle desszerteket is tudok készíteni, csak sajnos, ritkán jutok hozzá. Az, hogy tél van és mínusz 36 fok, a finnek számára nem akadálya annak, hogy asztalon tulipáncsokor legyen. Nagyon ízlésesek az iparművészeti termékeik. Sok finn emlékem van, amit részben én vettem, részben pedig barátoktól, ismerősöktől kaptam.

A Veszprémi Magyar – Finn Egyesület 2013-ban fennállásának harmincadik jubileumát ünnepelte. 1983-tól tevékenyen részt vesz Veszprém nemzetközi kapcsolatainak gazdagításában. Az 1974-ben Rovaniemiben alapított partner szervezettel együtt számos – művészeti csoportok, civil közösségek, családok és egyének, intézmények közötti – cserekapcsolat kezdeményezője és megvalósítója volt. A Seija Hurri ösztöndíj megalapításával országos elismerésre tett szert; kezdeményezése nyomán, 1988-tól a finn partner is fogadja az egyesületi tagok köréből kikerülő pályázókat. Az egyesület eredményes pályázati európai uniós támogatással fiatalok csereprogramját tette lehetővé.

– Évről-évre megünnepeljük a finn kultúra, a Kalevala megírásának napját február 28-án – sorolja a rendszeresen visszatérő éves programokat Szakonyi Jánosné. – Szent Iván éj napján, Juhannuskor programokat, kirándulást, közös tűzrakást szervezünk, szeptember 21-én mi is megemlékezünk a nemzetközi finnugor napot. 2004-től kezdve minden évben ellátogat hozzánk a lappföldi Mikulás. Decemberben a Kukkantó egyesülettel közösen fogadjuk Joulupukkit,, megszervezzük a karácsonyi éneklést az evangélikus templomban és a Pikkujoulut, a kiskarácsonyi ünnepséget. Tavaly volt negyven éves Veszprém és Rovaniemi testvérvárosi kapcsolata és a rovaniemi partnerszervezet, a Rovaniemi Finn-Magyar Társaság. Az évfordulót Rovaniemiben ünnepeltük, az egyesület is részt vett a programon, ahol Kádár Tibornak volt kiállítása, fellépett az Opus együttes. Veszprémben májusban egy fiatal finn zongorista adott koncertet a Csermák Antal Zeneiskolában, a koncert bevételét a veszprémi hangversenyzongorára ajánljuk fel, a nyáron a Helsinki Ifjúsági Vonószenekar lépett fel a Hangvillában. Jó a kapcsolatunk a tiszteletbeli konzulátussal és a konzullalt.

Az egyesületnek jelentős szerepe van a város nemzetközi kapcsolat kialakításában. A Kossuth Lajos Általános Iskola és testvér intézménye között rendszeresek a látogatások, a diákok többször voltak csereprogramon. A két nép közötti kapcsolat egyik kiemelkedő programja volt a Rovaniemi lépcső átadása 2013-ban, tavaly az első lépcsőfutást is meghirdette az egyesület.

Szakonyi Jánosné a 2000-es évek elejétől a gazdasági titkári teendőket látta el, a civil szervezet ügyeit intézte. Amikor átvette a munkát, még nem voltak pályázati lehetőségek; a megyei könyvtár, a megyei önkormányzat és a város támogatásával, valamint a tagdíj bevételből tudott gazdálkodni az egyesület, akkor főként egyéni vállalások, barátság, a viszonosság elvén működött. Nagymamai teendőire koncentrálva két évvel ezelőtt Horváthy Györgynének adta át az ügyek intézését; most, Horváthy Dóra halála után jelentős közreműködésére számít az egyesület elnöke, Szoboszlai András. Szeretnék aktívan részt venni az egyesület munkájában; remélem, hasznos tagja lehetek az egyesületnek, mondja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!