Kétszer hiúsult meg az útépítés Almádiban - kátyú-kátyú hátán

- Huszonnyolc éve lakunk itt, azóta több ígéret is elhangzott arról, hogy leaszfaltozzák az utcát, ám előrelépés nem történt - mondja az egyik érintett, amikor több lakóval együtt bejárjuk az utcát.

A helyiek azért is furcsállják az önkormányzat hozzáállását, mert az utcában mindenki állandó lakos, szerintük a 21. században elvárható volna, hogy burkolattal lássák el az utat. Az aszfaltozatlan út nyáron és a nagy viharok után jelenti a legtöbb gondot a lakóknak. Ha szárazság van, egy-egy autó elhaladása után porfelhőben úsznak a házak - panaszolja Gamauf János.

A Bihari utca műszaki állapota - számos más úthoz hasonlóan - indokolná ugyan a burkolatépítést, ám az útépítési és -felújítási igény jelentősen meghaladja az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit, közölte Zana András, az önkormányzat településfejlesztési osztályának vezetője.

Zana András hozzátette, az útfelújítási munkák sorrendjét a képviselő-testület által elfogadott terv ütemezi az utak forgalmi viszonyai és műszaki állapota alapján, a Bihari utca mint kiszolgáló lakóút csak az ötödik ütemben szerepel, ezért nem került még sor a burkolatépítésre. Az előterjesztés szerint ez azt jelenti, hogy kiépítésére a közeljövőben várhatóan nem lesz pénzügyi fedezet .

Az elmúlt években kétszer is reális lehetőség nyílt arra, hogy az utcában élők és az önkormányzat összefogásával leaszfaltozzák a mintegy 150 méter hosszú utat, az együttműködés azonban mindkétszer zátonyra futott. Négy évvel ezelőtt a lakók kétharmada által támogatott és beadott önerős útépítési kérelem ellenére nem sikerült elindítani a beruházást.

A képviselő-testület tavaly szeptemberi ülésén támogatta a Bihari János utca, valamint az arra merőleges Dob utca Erkel Ferenc utca felőli szakaszával együtt a lakók és az önkormányzat közös útépítésének tervét. Az előterjesztésben szereplő adatok szerint a tervezés költségeit 400 ezerre, az engedélyeztetést 200 ezer forintra, míg a kivitelezést 17 millió forintra becsülték. A képviselők azután döntöttek a közös útépítésről, hogy az út használatában érintett ingatlantulajdonosok kétharmada közös szándéknyilatkozatban vállalta a beruházás érdekében felmerülő kiadások 20 százalékának finanszírozását, ám az előkészítő munkálatok végül el sem kezdődhettek, mert csak néhányan küldték vissza az önkormányzatnak az együttműködési megállapodásról a dokumentumot.

Az utcabeliek szerint ez azért így történt, mert számos lakónak nem volt egyértelmű az együttműködésről szóló levél. A dokumentum szerint ingatlantulajdonosonként harmincezer forintot kellett volna fizetniük a lakóknak a beruházás előkészítése során felmerülő kiadásokra. Egyes háztartásokban akár 120 ezer forintra rúgott volna ez az összeg, amit nem mindenki tudott kigazdálkodni, magyarázza Bene Tamás. A befizetett hozzájárulás ráadásul nem jelentett volna biztosítékot arra, hogy megvalósul az útépítés - sokan tehát a bizonytalan helyzet miatt nem szálltak be az útépítési együttműködésről szóló önkormányzati rendelet által előírt összeggel. Zana András hangsúlyozta, az útépítési együttműködésről szóló önkormányzati rendelet az út-építéssel kapcsolatos költségeket nem háztartásonként, hanem tulajdonosonként, a tulajdoni hányad alapján osztja fel, ez a szabály az előkészítő munkák költségének megelőlegezésére is vonatkozik. A gyakorlattal szemben eddig még nem érkezett kifogás, ezért jelenleg nincs napirenden a rendelet felülvizsgálata, húzta alá az osztályvezető.

Az egyik lakó azt mondja, többen ki tudták volna fizetnie az összeget, ám a kezdeti lelkesedés után azért maradtak ki a kezdeményezésből, mert azt látták, a közeli Erkel utcát az önkormányzat finanszírozásában aszfaltozták le. Ezután feltették maguknak a kérdést, ők miért fizetnének ugyanezért? Ennek kapcsán az osztályvezető elmondta, zömében az útfelújítási tervben kedvezőbb pozícióban lévő utak építése történt meg, részben útépítési együttműködés alapján.

Miközben régebben rendszeresen gondoskodott az önkormányzat az út karbantartásáról, az utóbbi években már egyre ritkábban érkezik murva a Bihari utcába, amiből a kátyúkat és gödröket feltöltenék, így az utcában időről időre keletkező mélyedések betömködéséről a lakók kénytelenek gondoskodni, mondják az ott élők. Zana András elmondta, az utóbbi évek rendkívüli csapadékos időjárása a korábbinál gyorsabb ütemben rontotta a burkolatok állapotát, szerinte ez magyarázza a szükségesnél ritkábbnak tűnő kátyúzást.

Felmerül a kérdés: amennyiben az önkormányzatnak nincs forrása erre, miért nem aszfaltozzák le a lakók maguk az utat? A válasz egyszerű: mivel közterületről van szó, fenntartása a tulajdonos önkormányzat feladata, a lakók így nem végeztethetik el önállóan a munkát, csak a várossal együttműködésben - mondja Bene Tamás.

A lakók a kudarcok után azt mondják, ha újra felmerül az önkormányzattal közös útépítés lehetősége, és akad, aki élére áll a kezdeményezésnek, nem zárkóznának el a lehetőség elől. A helyzetet nehezítik az útépítési együttműködésről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak.

- Amennyiben az útépítési együttműködésről szóló megállapodásban megadott határ-időben nem fizetik meg az érintettek a megfelelő összeget, úgy az útépítés, illetve útfelújítás legalább két évig nem valósulhat meg. A rendelkezés célja az volt, hogy az érdekeltek kellő felelősséggel tegyék meg szándéknyilatkozataikat - mondja erről Zana András osztályvezető. Vagyis, ha nem történik valamilyen változás, a Bihari utca lakói 2018 őszéig még biztosan kénytelenek lesznek együtt élni a közel három évtizede kísértő problémával.