Hírek

2014.02.11. 18:00

A nullás ló nem is ló, hanem zsiráf?!

Kétféleképpen látja a nullás, azaz a származás nélküli lovak helyzetét a megyei szakhatóság és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állattenyésztési Igazgatósága (Nébih) Vajkyné Nagy Andrea tótvázsonyi tanyáján. Egyik mindent rendben talált és a helyszínre is ment, a Nébih viszont csak a papírok alapján döntött.

Kovács Erika

Andrea nem tud nyugodtan lovagoltatni, amit hosszú évek óta eddig békésen, eredménnyel végzett gyerekek körében is.

– Hát itt tartunk, sakk-matt – fogalmaz. – Van egy megyei hatósági engedélyem, mégpedig olyan szakembertől, aki itt volt a helyszínen, megnézett mindent és megállapította, hogy minden feltételnek megfelel a lovarda, sőt, megjegyezte, a lovaim kitűnőek. És itt van egy Nébih-levél, amelyből kitűnik, hogy csupán papírforma miatt ki akarják vonni a lovaimat a szolgáltatásból, holott köztudott. hogy a rendelet megváltoztatása folyamatban van. Idegtépő ez az egész, a nullás lovak helyzete sakk-matt – tárja szét kezét Andrea, akiről már írtunk a közelmúltban, mert ő indította el az országban azt az internetes petíciót, amihez közel 12 ezren csatlakoztak a származás nélküli lovak érdekében. Ezeknek a lovaknak a sorsa ugyanis megpecsételődhet akkort, ha nem lehet velük lovagoltatni, mert az ügyben leginkább érintett kis családi lovardák nem lesznek arra képesek, hogy ezeket a zömében kiváló lovakat passzióból tovább tartsák. Igy ezek az állatok lókupecek által akár vágóhídra is kerülhetnek, emiatt lépett fel megmentésükért Andrea. A lovakkal együtt odavesznének a lovardák is.

Nem véletlen, hogy az engedélyezési hivatalnál mindössze 300 lovarda van bejelentve az itthon működő közel 7000-ből. Andrea úgy látja, hogy csak kevesen vállalják azt a procedúrát, amibe ő belefogott a nyilvánosság előtt.

A nullás lovak idegenforgalmi szolgáltatásból való kivonását a nemzetgazdasági tárca kezdeményezte. Később a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára viszont már indítványozta az elképzelés módosítását. Ezt szorgalmazta Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a téma szakpolitikusa is. A módosítás jelenleg is folyamatban van.

– Helyszíni szemlén járt itt nálam a hatóság, akik mindent rendben találtak, és az engedélyt is megadták ahhoz, hogy öt lóval szabadidős lovaglást, köztük gyerekek terápiás lovagoltatást is végezhessem, úgy, mint eddig. Ezek a lovak békések, évek óta nálam vannak, lovagoltattam már rajtuk gyerekeket, felnőtteket is, megbízhatóak – mutatja a gyönyörű állatokat Andrea.

– Szabályosan, tisztességgel akartam eljárni, ezért bejelentettem a lovas szolgáltatást a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak, akik hivatalból jelentették be a megyei illetékes hatóságnak, illetve a Nébihnek. A két levelet egyszerre vettem át a postán. A hatósági állatorvos helyszíni szemléje és jelentése alapján minden feltételnek megfelelek, a Nébih levele szerint az öt lóból négy alkalmatlan lovagoltatásra, legalábbis a papírforma szerint. Mivel csupán lóútlevéllel rendelkeznek, de származásuk nem ismert, nem ültethetek fel rájuk senkit. A levél elolvasása után azonnal felhívtam a Nébih-levélen feltüntetett ügyintézőt, aki közölte: tudja, miről van szó, mivel nem sok engedélykérés fut be hozzájuk, csupán négy kérelem fekszik az asztalán – mondta. Akkor döbbentem rá, vajon miért? Ki az a bolond, aki belemegy ilyen nehézkes procedúrába? – idézte fel a történteket Andrea.

– Tájékoztattam, hogy a rendelet megváltoztatása folyamatban van, a parlament tudtommal tárgyalja az ügyet. Igen, ezt ő is tudja, de amíg a Magyar Közlönyben nincs megváltoztatva a jogszabály, a jelenlegi szerint kell cselekedni – magyarázta Andreának az ügyintéző.

– Az ötből vizsgáztatásra a papírforma szerint csak egy lovam alkalmas, ahhoz elrendelték a lóalkalmassági vizsgát. Tehát eljön valaki, és csak egy lovat fog levizsgáztatni, mert a többi ezek szerint nem ló, hanem például zsiráf? Kérdésemre, hogy ezt ki csinálja, hogyan zajlik, mennyibe fog kerülni, „nem tudom” választ kaptam – idézi fel az elkeseredett asszony.

A Nébih válaszában leszögezte: a vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltatásra nem alkalmas Csillag, Remény, Lili, Paula. Detti alkalmas. Arra hivatkoztak, hogy a Magyar Közlönyben még érvényben levő jogszabályok szerint kell eljárniuk.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága a helyszíni szemle során 2014. január 24-én kelt jegyzőkönyv alapján megállapította, a nyilvántartásba vételi eljárás hatóságuk részéről nem ütközik jogszabályi akadályba. A jegyzőkönyv szerint a tartási körülmények megfelelőek, a telepen rend uralkodik, a lovak állapota kifogástalan. A trágya tárolása megfelelő. A takarmány jó.

Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, szakpolitikus kérdésünkre rámutatott: elvileg hatályos a nullás lovakat érintő jogszabály, a Nébih-nek jogilag igaza van. De ismert, hogy a vidékfejlesztési tárca is reklamált az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztériumnál. Ezek után a vidékfejlesztési tárca hatósága, a Nébih vajon miért nem várja ki azt, hogy mi lesz az ügy vége? Ez káoszra utal. A történtek miatt ismét megkeresem a nemzetgazdasági tárcát – mondta a politikus.

 

Mentsük meg a nullás lovakat!

Az új ÖM-rendelet szerint származás nélküli lovakkal nem lehet lovasszolgáltatást folytatni. A kérdésre, hogy miért, a NÉBIH válasza: azért, mert nem lehet ezen lovak viselkedését és betegségeit nyomon követni. Ami logikátlan, hiszen a származási lap nem erre való – magyarázza Andrea, aki sok más állatbaráttal és lovagoltatóval együtt szeretné, ha ezen a szabályon változtatnának, hiszen számos származás nélküli ló látja el feladatát lovasiskolákban, lovasklubokban. Gyermekek tanulnak rajtuk, versenyeken rangos helyezéseket érnek el velük, terápiákban vesznek részt. Rendes, ápolt, jópofa, jó szándékú lovakról van szó, semmi kifogás nem lehet ellenük.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!