Megnyesik az internetet? - Egyöntetű az ellenérzés a tervezett új adónem bevezetéséről

Egy megfelelően fokuszált és jól előkészített, az internetes adatforgalmon alapuló, úgynevezett „byte”-adó, az útdíjhoz hasonlóan, eredményesen bevezethető, miközben megtartható az internet minden pozitív társadalmi hatása – hangsúlyozta Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adótanácsadó partnere. – De elengedhetetlen, hogy az internetes „útdíjat” csak az fizesse, aki ténylegesen üzleti célra használja a digitális országutat, és ne az, aki csak a járdán sétál és kirakatokat néz, vagy éppen az út mentén kirándul – mondta el Gerendy Zoltán.

A szakember úgy véli, a gigabájtonként tervezett, általánosan megfizetendő 150 forintos adó mértéke hátrányokat okozhat a társadalom és a gazdaság számos területén, és nem váltaná be az adó bevezetésének valódi célját – tette hozzá.

Ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, a lakossági előfizetőket teljesen ki kellene vonni a tervezett adó hatálya alól – mutatott rá. Az internet ugyanis ebben a fogyasztói körben elsősorban tudást, gyors ismeret- és információszerzést, valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást. A vállalkozói szféra számára az internetes forgalom adójánál is a tranzakciós illetéknél alkalmazott felső korlát bevezetését tartaná elfogadhatónak. Fontos lenne figyelembe venni a szolgáltatás jellegét, és ennek megfelelően a vállalkozásoknál a differenciálás elvét alkalmazni. Teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános kis- és középvállalat (kkv), vagy például egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és szolgáltató cég, vagy egy szolgáltatóközpont. Emellett azok a cégek, amelyeket a közelmúltban bevezetett reklámadó is érint, az internetes reklámok után már egyszer megfizetik az adót – tette hozzá.

Résztvevők az internetadó elleni tüntetésen Budapesten, a Hősök terén 2014. október 26-án. MTI Fotó: Marjai János

A vasárnap este Veszprémben tartott békés véleménynyilvánításon Farkas Dávid elmondta: „Nem szeretnénk, hogy legyen netadó. Nekem például nincsenek tankönyveim, minden tananyagomat az interneten keresztül érem el, a vizsgáimat is ott írom meg. Most még pont tudunk mit enni, de ha még ez a plusz költség bejön, nem tudok tanulni”. Vége, kész– tette hozzá csalódottan a fiatal.

Hasonló véleményen volt Horváth Annamária is, aki szerint „semmi értelme a netadónak, a legtöbb országban pont azért küzdenek, hogy mindenki számára elérhető legyen, itthon pedig meg akarják adóztatni. Ezen el kellene gondolkozni, mert a mai világban az internet az oktatás, a munka alapja is.”

A fiatal lány úgy látja, hogy sokan azért sem jöttek el egyébként, mert nem hiszik el, hogy „ekkora hülyeséget bevezetnek.”

– Nem tudok többet fizetni – osztotta meg gondolatait velünk Hosszúné, Mária, 76 éves hölgy. – Ha akár csak egy ötszázassal is megemelik az előfizetés árát, már problémákat jelenthet a havi gazdálkodásban. A lányom Ausztriában dolgozik, mert adó- és pénzügyi végzettséggel nem talált munkát Veszprémben, ezért csak interneten keresztül tudom a kapcsolatot tartani vele – mesélte.

A tervezett internetadó bevezetésével kapcsolatban megkerestük a legnagyobb hazai szolgáltatókat, közülük háromtól választ is kaptunk. A Magyar Telekom (MT) támogatja a magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) állásfoglalását, közölte az MT Vállalati kommunikációs igazgatósága. Eszerint a tanács megdöbbenéssel értesült az internetadó tervéről. Álláspontjuk szerint az új adónem ellehetetlenítené a magyarországi digitális fejlődést, ezért a tervezet visszavonását kérik a kormányzattól. Közleményükben az áll, hogy az új adónem terve ésszerűtlen, abszurd és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények. Miközben a világ internetforgalma exponenciálisan növekszik, addig Magyarországon egy forgalmat büntető adó fogná vissza a digitális javak felhasználását és fordítaná vissza hazánkat a digitális fejlődés útján.

A HÉT szerint az internetadó terve ellentmond a kormányzat és a hatóság szándékainak a Digitális Magyarország fejlesztéseit illetően. A magyar hírközlési ágazat jelenleg is kiugróan magas adóteherrel dolgozik, a terhek további növelése egyértelműen ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztésével, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával. Mindezen célok teljesítése további több száz milliárd forintos beruházásokat igényel, miközben a mobilszolgáltatók a közeli napokban több mint 100 milliárd forintot fizettek ki a mobilinternet-szolgáltatás fejlesztése érdekében az új frekvenciákért. Ennek tükrében a HÉT számára különösen érthetetlen, hogy az adónem tervét semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg.

A HÉT szerint a hazai digitális gazdaság és tágabban az egész ország érdekeit – a versenyképességet, a beruházások növelését, a munkahelyteremtést – a távközlést terhelő különadók csökkentése, nem pedig emelése szolgálná. Az adótervezet ugyanakkor drasztikus, éves szinten akár 100 milliárd forintos terhe az internetre épülő korszerű digitális gazdaság és társadalom ellehetetlenítését vetíti előre. Ezért a HÉT az adónem bevezetésének visszavonását kéri a kormányzattól.