Kenese és Akarattya különválása - Mégis, kinek az érdeke?

Még 2012 márciusában kezdődött az elszakadási folyamat egy akarattyai falugyűléssel, ahol meg is választották a leválást előkészítő bizottságot. Abban az évben népszavazáson az akarattyaiak úgy döntöttek, közigazgatásilag különválnak Kenesétől, és önállóan működnek, külön vezetéssel. A köztársasági elnök ezt jóváhagyta, és a 2014. évi önkormányzati választások idejében határozta meg a különválást. Tömör István polgármester szerint elképzelhető, hogy a leválás nem lesz zökkenőmentes. A korábban hatályos törvény ugyanis időközben módosult, a régi törvény szerint a vagyonmegosztásra és a határvonal megjelölésére a leválás után van lehetőség, az új szerint viszont már az egész településnek szavaznia kellett volna a leválásról, határvonalról, osztozkodásról. Korábban csak Akarattya szavazott erről.

A keneseiek, miként az akarattyaiak is, bizottságot hoztak létre a leválás miatt. A két bizottság tárgyal, és arra számít a polgármester, hogy a megállapodás mindkét településrésznek jó lesz. Tömör István szerint senkinek nem kedvez ez a helyzet. A keneseiek abban bíznak, a leválás kompromisszummal történik. Az új testület talán összhangban működik, ha nem, bírósági döntésekre lesz szükség – szögezi le. Gyenge Katalin üzletasszony szerint a vagyonmegosztásnál, a határvonalaknál fontos, hogy kedvező legyen mindenkinek az új helyzet, a békés leválás lenne jó, hogy ne legyenek veszekedések! Tömör István hozzáfűzi: csak Akarattya szavazott a leválásról, és ők húzták meg a keneseiek nélkül a határvonalat, az új törvény szerint a határvonal végleges, Gyenge Katalin szerint éppen emiatt a békés osztozkodásnak nagy szerepe lesz, ami a vállalkozások, fejlesztések miatt létkérdés. Kocsis Jenő, a Leválást Előkészítő Testület (LET) elnöke Kenesén, úgy véli, az embereket érzelmileg is érinti az üdülőtelep elvesztése, hat strandból az akarattyaiak terve szerint négy elkerül az új határvonallal, de az itteniek úgy látják, van még esélyük a vonalak újragondo-lására, ehhez az akarattyaiak megértése, jóindulata kell. Tavaly a kenesei civilek összefogtak, és a lakossággal együtt a békés különválásért felvették a kapcsolatot a Balatonakarattyai Részönkormányzati Testülettel (BART). A civilek soha nem látott módon összetartanak Kenesén – mondja.. Balázsné Tóth Etelka, aki a LET tagja, a fő gondot abban látja, hogy a jogalkotók nem hoztak átmeneti rendelkezést a törvénymódosításkor, és így Balatonakarattya jogi előnybe került. Az új önkormányzati törvény szerint a leválást előkészítő bizottság részönkormányzattá alakult pluszjogokkal. Így a leválás után a kenesei testület megalkotja a költségvetést, ezt ők megvétózhatják, ami pedig megbéníthatja a működést.

Tábori György megjegyzi: a keneseiek tudomásul veszik, éles vita van a határ miatt, a strandok, vagyonelemek elkerülnek. Itt soha nem volt egységes a testület, pedig úgy többet fejleszthettek volna. Ők szorgalmazták az egyeztetéseket, de nem jutottak előre. Tovább tárgyalnak a határok kedvező módosításáról. A kenesei üdülőterület központi kérdés, érzelmi, vagyoni okokból. Az ősszel alakuló új testületnek érvényesítenie kell Kenese érdekeit, hogy vonzó legyen a település az Akarattyán élőknek is. Mészöly Sándor, a Keneséért Baráti Kör elnöke leszögezi: a törvénymódosítás Akarattyának kedvezett, ők a határvonalat véglegesnek tekintik, és erről nem egyeztetnek. Ők egyenrangúan kezelték a két részt fejlesztésekben, pénzeknél. A polgármester hozzáfűzi: a strandokat is egyformán fejlesztették. Bevételük 18 százaléka Akarattyáról származik, a lakosság 25 százaléka ott él, ehhez képest a belterületnek 43 százalékát szeretnék elvinni. Bevételarányosan történtek a fejlesztések is, elkészítették a Bercsényi strand korszerűsítési tervét, a csapadékvíz-elvezetési és út-építési terveket. Épül a mentőállomás, a játszótérre 2,5 milliót költöttek. Kenesén a parti sétány több mint 20 millió pályázati pénzből újult meg. 2012-ben 39 milliót költöttek Akarattyára, 27 milliót Kenesére.

– Törekszünk a megállapodásra, a leválás után egy kenesei érdekeket támogató testülettel biztos lesz a jövő. Fejlődő pályára állítjuk a települést, vissza szeretnék állítani önbecsülését, megtépázott térségi szerepét – mondja Tömör István. Kenesei beszélgetésünkön kiderült, Vatics Erzsébet akarattyai képviselő személyes jellegű sérelmei állnak a háttrében, mert nem ő lett a polgármester.

Akarattyán találkozunk Vatics Erzsébet képviselővel, a BART tagjával és Donászy Judit tanárral. Erzsébet visszautasítja a megjegyzést: valóban indult a polgármester-választáson, de tudomásul vette a döntést, a különválást nem ő kezdeményezte, de elegük lett abból, hogy Akarattyán megállt az idő, retrotelepülés hatását kelti, nem történik semmi attraktív fejlesztés. A hotelek, a kemping bezárt, utóbbit szemét, gaz lepte be, ő 17 éve vezet szállodát, de egyre kevesebben jönnek, az éttermek megszűntek, a főútról a látvány a fabódékra lehangoló. A vendégek nem állnak meg, pedig Budapesttől ez az első balatoni település. Ők ezen akarnak változtatni, és eddig is ezt kérték, de nem történt semmi a vendégeket vonzó fejlesztésekből – szögezi le Donászy Judittal egyetértve. A különválás miatt nem kell rossz kapcsolatban lenniük, attól még közös hivataluk lehet, tovább élnek régóta meglévő baráti kapcsolataik, ők a leválástól azt várják, hogy anyagilag jobban járnak, megindulnak a beruházások, visszanyerheti régi fényét Akarattya, és pezseghet ismét az élet. A nagy bolt is csak nyáron nyit ki, a kicsik a túlélésért küzdenek, a vállalkozások nem fejlődnek, hiányos a közvilágítás. A Bercsényi úton babakocsival nem lehet lemenni a strandra, nincs járda, ami van, életveszélyes, az itteni vendég más strandra megy. A kirándulóutak járhatatlanok. Nincs tömegközlekedés a településrészek között. Este nyolckor bezárják a strandon a vizesblokkot, míg az ottani üzletek 23 óráig vannak nyitva. Közel ötven éve épültek az utak, járdák, Akarattya többször megpróbált leválni, ez a harmadik, amit az elégedetlenség váltott ki. Nincs gazdája a településrésznek, ezért külön kellene működni. Akarattya a jelenlegi polgármesterrel nem tud tovább együttműködni, aki szerint, hadd menjen, aki menni akar.

– Látom a költségvetést, a két település közti különbségtételt, ami ilyen mérvű, mint az elmúlt négy évben, nem volt – fogalmaz a képviselő. – 2011 őszén pályáztunk a csapadékvíz-elvezetésre, amit 2012 februárjában megnyertünk – közel 166 millió forintot, ennek a 90 százaléka Akarattyán valósulna meg, míg tíz százaléka Kenesén. Még el sem kezdődött, húzzák az időt a közbeszerzésnél. Nem kezdték meg a közösségi ház felújítását, amihez megvan a pénz, míg a kenesei vizesblokk 33 milliós munkái nemsokára befejeződnek. A területhatárokat a kenesei hivatal adatai alapján határozták meg. A polgármestert többször is meghívták erre, de nem ment el – állítja Erzsébet.

Ők szeretnének továbbra is a kenesei hivatalhoz tartozni, de külön gazdálkodással. Akarattyán olyan polgármester kell, aki látja, hogy a települést el kell mozdítani a holtpontról, fejleszteni, beruházni akar, kompromisszumra kész.