Imádság és bizalom

– Mit jelent önnek, mit üzen a ma magyarságának a Szent István-ünnep? – fordultam a főpásztorhoz a szertartás után.

– Szent István király az isteni gondviselésbe vetett szinte végtelen bizalomra ad példát mindannyiunknak, mikor örökös nélkül maradván számot vetve a kilátástalannak tűnő helyzettel, leghatékonyabb segítőnknek, Szűz Máriának a védelmébe helyezte országunkat. Ez a szilárd bizalom az isteni gondviselésben szinte átragyog Udvardi Erzsébet gyönyörű oltárképén, Szent István felajánló mozdulatán éppúgy, mint a felajánlást fogadó Szűzanya tekintetén, amint gondoskodó szeretettel fordul a magyarok királya felé a karján ülő Kis Jézussal. Ez az esemény arra is figyelmeztet, hogy Mária anyai gondoskodására szükségünk van ma is, s hogy a gondviselésbe vetett bizalom a jövő záloga mindenkor. Augusztus 20-a olyan ünnep, amikor hivatásomnak megfelelően sok-sok feladat vár rám már régóta. A templomi szertartásokon túl a nap fénypontja mindig a Szent István-körmenet, amely egyszerre katolikus szertartás, körmenet az ereklyével, ugyanakkor az egész magyarságnak is szimbolikus ünneplése 1989 óta, amikor szabaddá vált újra a megtartása.

Dr. Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek a felszentelte a Szent István tiszteletére emelt, Udvardi Erzsébet által megálmodott kápolnát. A háttérben a festőművész sugárzó erejű oltárképe (Fotó: Penovác Károly)

– Az oltárkép mellett állva felmerül az alkotó, Udvardi Erzsébet szerény és mégis lélekben fénylő személyisége, aki bíboros úrtól 2009-ben Pro Cultura Christiana-díjat vehetett át életművéért. Mit jelent az ő munkássága a katolikus egyház számára?

– Udvardi Erzsébet művészetével először Lékai László bíboros úr körében találkoztam, aki valaha Badacsonytomaj plébánosa volt. Lakását a művésznő gyönyörű képei díszítették. A prímási palotában, Esztergomban sokan megálltak e képek előtt áhítattal, akik ott megfordultak. Az aranyak, ezüstök használata a kompozíciókon, a fény különös játéka egészen sajátossá, egyedivé teszi, szakrális tartalommal tölti meg ezeket az alkotásokat. A művésznő munkássága egyházunk becses értéke.

(Fotó: Penovác Károly)

– Ferenc pápa a közel-keleti véres események kapcsán úgy fogalmazott, keresztény szemlélettel is jogosnak mondható megállítani az agresszort. Hangsúlyozta, a békés eszközöket kell keresni. Úgy tűnik a békés eszközök ma szóhoz sem jutnak

– Sokféle agresszió van ma a világon. A latin-amerikai egyháznak évtizedeken át szembe kellett néznie egy olyan mértékű kizsákmányolással, amely már az élet és a halál kérdéseit vetette föl. Ekkor született meg a „felszabadítás teológiája”. Az e körül kialakult vitákban sok minden megvilágosodott. Például az is, hogy bizonyos eszközöket nem tarthatunk megengedhetőnek a küzdelemben – a terrorizmust például –, s az is, hogy vannak olyan nagyon fontos emberi értékei a társadalomnak, amelyek mindenkinek a cselekvő állásfoglalását kívánják meg. E latin-amerikai teológiának aztán egyes elemei beépültek a katolikus egyház társadalmi tanításába is. A jogos önvédelem igazságát egyházunk ma is vallja. Napjainkban azonban az emberiség kezében lévő eszközök olyan pusztító erejűvé váltak, hogy ezek használata – még védekezés esetén is – bizonyos hatékonyságon túl már az egész emberiség létét veszélyeztetheti. Tehát nem elég a régi logika alapján mérlegelni, hogy mi az, ami erkölcsileg arányos és megengedett, hanem az emberiség kezében lévő hatalmas erőket is figyelembe kell venni. Vagyis még több fenntartással kell élni az ilyen eszközök használata esetén. Tehát nem vagyunk mereven pacifisták – ahogy Szent István király sem volt az –, ugyanakkor azonban érzékeljük, hogy az emberiségnek ma egész bolygónk elpusztításához is megvannak az eszközei. Ezeket pedig semmi esetre sem szabad használni. A békés eszközök, a tárgyalások szerepét mindig előtérbe kell helyezni. Ferenc pápa a keresztény világot imára hívta fel, mondván, ki-ki a legtöbbet ezzel tehet a békéért. És buzdított a humanitárius segítségnyújtásra is (élelem-, ruha-, egészségügyi támogatás). Ebből katolikus egyházunk mindig is hatékonyan kivette a részét.