Hálapénz: aki elégedett vagy fél, az fizet

Eszerint a jövőben nem minősülne bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogadna el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel elégedettségét kívánja kifejezni. A jogszabály-módosítás tervezete azért is furcsa, mert Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár februárban még arról beszélt, hogy havi 100–200 ezer forintos fizetésemelést kap az az orvos, aki lemond a hálapénzről, és aláírja, hogy nem megy külföldre dolgozni. Hogy mióta érezzük úgy, hogy fizetni kell az orvosnak, nehéz megmondani, de a magyar társadalomban annyira mélyen gyökerező szokásról van szó, hogy sok esetben nem is hálából, hanem illemből csúsztatjuk a fehér köpenyek zsebébe a pénzt. Sokan előnyöket, jobb ellátást, törődést várnak el pénzükért, csakhogy a hálapénzt a jövőben is csak utólag lehetne adni büntetlenül.

A minisztérium oldalán megjelent az egyes büntetőjogi törvények módosításáról szóló tervezet. Egyik pontja szerint a jövőben egyértelművé tennék: nem valósítja meg a vesztegetés elfogadásának bűncselekményét, aki utólag fogad el juttatást valakitől, aki elégedettségét kívánja kifejezni. Ugyanakkor bűncselekménynek minősülne az az eset, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik, vagyis az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné.

A betegek többsége attól tart, hogy ha nem fizet, nem kap megfelelő ellátást és figyelmet. Előnyöket remélnek tőle
Illusztráció: archív

A hálapénz az egészségügy időről időre visszatérő mumusa. Társadalmi megítélése is széles skálán mozog. Míg sokan erkölcstelennek tartják az orvost, aki elfogadja, addig mások a rosszul fizetett egészségügyi dolgozók fizetésének kompenzációját látják benne. Szakmai berkekben sem egyértelmű az állásfoglalás. Tavaly attól volt hangos a sajtó, hogy több kórház igazgatója is engedélyezte, hogy az intézményükben dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. Azt viszont valamennyi kórházigazgató leszögezte: a paraszolvencia előre kikövetelése bűncselekmény. Nemrég egy veszprémi orvos ellen vádat emelt az ügyészség, mivel betegeit pénzért vizsgálta és műtötte meg. A pénzt többnyire a műtétek előtt kérte, azokat pedig, akik előre nem fizettek, a későbbi vizsgálatok során figyelmeztette a tartozásukra azzal, hogy az összeget akár részletekben is megadhatják. Egy esetben úgy fogadta el a kért 150 ezer forintot a beteg házastársától, hogy a beavatkozás eredménye alapján tudta, az asszony gyógyulása nem várható, amit a férjjel is közölt. A beteg a műtét után egy hónapon belül meghalt.

A Magyar Rezidens Szövetség megbízásából tavaly készült kutatás szerint az orvosok hozzáállása változó: 19 százalékuk teljes mértékben elutasítja a hálapénzt, két százalékuk elvárja. A gyógyítók 70 százaléka azt vallotta, hogy bár nem szereti, de az alacsony bérezés miatt kénytelen elfogadni, kilenc százalékuk úgy nyilatkozott: ha szívesen adja a páciens, akkor miért ne fogadná el? Csakhogy a felmérésből az is kiderült, hogy a betegek nem szívesen adják: 45 százalékuk egyszerűen fél, hogy a paraszolvencia nélkül nem részesül megfelelő ellátásban és figyelemben. Csak a megkérdezettek 14 százaléka mondta, hogy valóban hálából és elégedettsége jeléül ajándékozta meg doktorát. 16 százalékuk pedig azért fizetett, mert azt szerette volna, ha kezelése kiemelt figyelemmel történne.

Az Igazságügyi Minisztérium tervezete legalizálná a hálapénzt, a Magyar Rezidens Szövetség szerint a dolgozók többsége nem akar a hálapénzrendszerben gyógyítani. A hálapénz szoftkorrupt rendszere nem támogatja a tisztességesen dolgozók boldogulását, mondta a szövetség elnöke. Dénes Tamás hangsúlyozta, a hálapénz anyagi juttatásai nem a valós teljesítményt tükrözik, és egyben gátja minden ésszerű reformnak. Szerinte megdöbbentő, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a kormány törvényesíteni akarja a kommunista gondolkodás által kitermelt hálapénzrendszert, amely megalázó az egészségügyi dolgozóknak és a betegeknek is. Hozzátette, a szövetség felmérése szerint a magyar egészségügyi dolgozók többsége nem kíván a hálapénz által megfertőzött rendszerben gyógyítani. Emlékeztetett, 2013-ban azért indították útjára a Hálapénz - Hálát a betegtől, pénzt az államtól nevű kampányukat, mert nem tudnak némák és cinkosok lenni önmaguk és betegeik megalázásában, ehelyett azt szeretnék elérni, hogy a betegek és a dolgozók egy tiszta és átlátható rendszerben gyógyuljanak és gyógyítsanak. Elmondta, a fiatalok elvándorlása nőtt 2014-ben, és az orvosi karokon végzők nagy többsége nem pályázta meg az itthon maradást támogató ösztöndíjakat. Szerinte fennáll a veszélye, hogy a 2015-ben államvizsgázók fele kilvándorol. Dénes Tamás elmondta, a szövetség partner egy hálapénzmentes ellátórendszer kidolgozásban, ennek alapja azonban az egészségügyben dolgozók bérrendezése.

A bérrendezésnek éppen a hálapénz miatt nincs meg sem a politikában, sem a társadalomban a támogatottsága. A paraszolvencia kérdése ezeken kívül gazdasági problémákat is felvet, ennél a jövedelemnél nincs bizonylat, vagyis adózni sem kell utána, márpedig sok pénzről van szó. Borravalóra tavaly 8,4 milliárdot költött a lakosság, viszont ez a 1998. évi adatokhoz képest (5,3 milliárd forint) azt jelenti, hogy reálértéken kétharmadára csökkent a borravaló a tizenhat év alatt. A legjobban a fodrászok, kozmetikusok járnak, nekik a borravaló-tortából 2,6 milliárd jut, vagyis százmillióval több, mint házi és szakorvosoknak, de másfélmilliárddal kevesebb, mint a kórházi orvosoknak. Az, hogy miért kórházban adunk a legtöbbet, azt könnyű belátni, ha nagy a baj, nem számít a pénz, ha pedig elégedetten távozunk a kórházból, akkor sem.

Egy, a nevét nem vállaló rezidens elmondta: fiatal kora miatt még csak pár alkalommal fordult vele elő, hogy pénzt adtak neki a betegek, de mint elmondta, ő ilyenkor mindig rosszul érezte magát. Úgy gondolja, a betegek azzal, hogy pénzt adnak, kiemelt figyelmet és törődést is akarnak vásárolni. Ő viszont nem akar lekötelezettje lenni senkinek, hiszen extra törődés senkinek nem jár.