Hamarabb kiér a mentő - Onódi Lívia igazgató beszélt a fejlesztésekről

Az intelligens fedélzeti komputer (ift) bevezetése után a riasztás közvetlenül a mentőautóba érkezik, ahol a gépkocsiban található táblagépen GPS-adatokkal jelenik meg a pontos cím.

A fejlesztés jelentősen lerövidíti a mostani papíralapú feladatkiadást, és a kiérkezési időt is, hangsúlyozza az igazgató. Az új szisztémát várhatóan nyáron vagy ősz elején vezetik be, a munkatársak oktatása már nyáron befejeződik. A fejlesztéshez az európai uniós források mellett az OMSZ is hozzájárult.

A számítógépes döntéstámogatási rendszer egyik legjobb példájaként Madridot említi az igazgató, ahol a 2004-es terrortámadás után reformálták meg a mentésirányítást, és mára a spanyol fővárosban néhány percen belül bárhova odaér a mentő. Az új rendszer magával hozza (majd) a kikérdezési protokoll változását is, a beérkező információkat egy számítógépes kérdezési rendszer alapján tölti majd ki a mentésvezető. Az igazgató szerint azért is nagy a jelentősége az új szisztéma bevezetésének, mert az elmúlt harminc esztendőben a mentésirányítás területén nem történt jelentős előrelépés.

Onódi Lívia: A munkatársak tudásának fejlesztését célzó továbbképzéseket is rendszeresen szerveznek
Fotó: Balogh Ákos

Jól ellátott a megye mentőállomásokkal az igazgató szerint, köszönhetően az utóbbi tíz évben bekövetkezett változásoknak. A rövidesen záródó európai uniós fejlesztési ciklusban emiatt nem is merült fel új mentőállomás építése a megyében, bár fejlesztések történtek: a veszprémi állomást felújították, Várpalotán pedig áprilisban kezdődhet el a felújítás.

A megyében tizenegy mentőállomás van, ezeken 28 mentőegység teljesít szolgálatot. A gépjárműpark átlagéletkora az utóbbi években forgalomba helyezett kilenc kocsinak köszönhetően csökkent, jelenleg valamivel meghaladja a hat évet. Az új, már sárga festésű Mercedes Sprinterek aránya ötven százalék.

Országszerte 166 új mentőkocsi állt forgalomba az elmúlt évben, az OMSZ-nak emellett sikerült további 23 mentőautót vásárolni. A 22 mentőorvosi/mentőtiszti, úgynevezett MOK egységek magasabb szintűek, kisebbek, gyorsabb mozgásúak és gazdaságosabban üzemeltethetők: ezek a járművek idén év végéig érkeznek meg a mentőállomásokra. Egy másik forrásból további 32 új jármű vásárlása van folyamatban, ezek közül várhatóan kettő kerül a megyébe még idén. Az új járművek használatba vétele után hatvan százalék lesz a sárga mentőautók aránya a gépkocsiparkban, s ez az arány növekedik majd a következő időszakban, ugyanis a 13 éves autókat kivonják a forgalomból.

A fejlesztések és a technikai változás nem csak a gépjárműparkot érinti: az elmúlt évtizedben végbement technikai fejlődésre Onódi Lívia a vér oxigéntelítettségét mérő készüléket hozza fel példaként. A szerkezet húsz éve íróasztal nagyságú volt, mára azonban a mérete egy gyufásdobozéval egyezik meg. A legszükségesebb eszközök, például a nagy értékű EKG-k, betegőrző monitorok beszerzése folyamatos, emellett az oktatásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ennek jegyében hoztak létre a megyeszékhelyeken konferenciaközpontokat, amelyek lehetővé teszik a központok közötti szakmai tapasztalatcserét. A munkatársak tudásának fejlesztését célzó továbbképzéseket is rendszeresen szerveznek, tavaly például több ezer dolgozó tanulta meg az emelt szintű légút biztosítás gyógyszerek használatával kapcsolatos teendőket. Eddig ezt a feladatot az orvosok végezhették csak el, a képzés után már a mentőtisztek is végrehajthatják.

Habár a javarészt európai uniós forrásokból jelentős értékű fejlesztések mentek végbe, a mentőszolgálatnál dolgozók hetven százaléka továbbra is minimálbért kap. A központi költségvetéstől érkező közel 30 milliárdos forrás az utóbbi csaknem tíz évben nem változott érdemben, miközben minden kiadás növekedett. Az államtól érkező források 85 százalékát a bérekre fordítják, ez a legfőbb oka annak is, hogy az OMSZ önerőből nem tud felújításokra költeni, magyarázza az igazgató. Elsősorban az alacsony fizetés miatt nagy a cserélődés is.

Az igazgató felhívta a figyelmet, a mentőszolgálat eszköz- és járműparkjának fejlesztése mellett fontos lenne felvilágosítás is. - Ha mindenki tudná, mikor kell igénybe venni a sürgősségi ellátást, és melyek azok a kórképek, amikor mentőt kell hívni, még hatékonyabbá válna a mentőszolgálat működése - jegyezte meg.

Az állomány

A megyében az OMSZ-nél mintegy négyszázan dolgoznak. Esetkocsi teljesít szolgálatot Veszprém mellett Balatonfüreden, Tapolcán, Ajkán, Pápán, Várpalotán, Zircen, valamint kiemelt mentőegység Nagyvázsonyban, Sümegen, Tüskeváron és Balatonakarattyán.