Emlékmenettel adóztak Radnóti Miklós előtt halálának hetvenedik évfordulóján

A Radnóti-emlékmenet ötlete Praznovszky Mihály irodalomtörténésztől származik. Bár évtizedekkel ezelőtt Veszprém és Szentkirályszabadja között tartottak emlékmeneteket, később nem rendezték meg ezeket egészen a kilencvenes évekig, akkor ezt a hagyományt Praznovszky Mihály élesztette újjá. A múlt heti menet során azonban a Szentkirályszabadja és Abda közötti, csaknem 130 kilométeres távot járták végig az emlékezők november harmadika és kilencedike között, mondta Schreiber Márta, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, az emlékmenet főszervezője.

Bár a források ellentmondásosak, igyekeztek rekonstruálni azt az útvonalat, amelyen a költő és munkaszolgálatos társai haladtak 1944 novemberében. Hétfőtől vasárnapig Szentkirályszabadja, Gyulafirátót, Eplény, Olaszfalu, Nagyesztergár, Veszprémvarsány, Pannonhalma, Győr érintésével érték el Abdát, ahol a költőt – valószínűsíthetően magyar keretlegények – meggyilkolták. A fentiek mellett érintettek több települést is, például Bakonyoszlopot, Bakonyszentkirályt, Bakonypéterdet.

A menet a szentkirályszabadjai régi vasútállomásról indult hétfőn reggel, ugyanis a bori tábor munkaszolgálatosai is erről a helyről kezdtek neki hetven évvel ezelőtt útjuknak.

Az emlékmeneten igyekeztek rekonstruálni azt az útvonalat, amelyen Radnóti Miklós és munkaszolgálatos társai haladtak 1944 novemberében. Hétfőtől vasárnapig Szentkirályszabadja, Gyulafirátót, Eplény, Olaszfalu, Nagyesztergár, Veszprémvarsány, Pannonhalma, Győr érintésével érték el Abdát, ahol a költőt meggyilkolták (Fotó: Eötvös Károly Megyei Könyvtár)

A menet minden napján megemlékezéseket tartottak, valamint valamennyi érintett településen megkoszorúzták a Radnóti Miklós-, a második világháborús-, valamint a zsidó áldozatokra emlékező emlékműveket, mondta a főszervező. Több esetben kulturális műsorokkal és előadásokkal emlékeztek: Szentkirályszabadján az emlékkeresztnél a Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai szavaltak Radnóti-verseket, Gyulafirátóton a budapesti Lauder Javne zsidó iskola diákjai, Nagyesztergáron a helyi iskolások és Patka Heléna adtak műsort, Pannonhalmán pedig délelőtt az általános iskolában koszorúzták meg egy kis ünnepség keretében Radnóti szobrát, délután pedig Ásványi Ilona, az apátsági könyvtár vezetője beszélt Radnóti Miklósról.

– Az egy hétig tartó menetet heten jártuk végig, s minden nap csatlakoztak hosszabb-rövidebb időre mások is hozzánk – mondja Schreiber Márta. – Szentkirályszabadján helyi iskolások kísértek minket, míg a nagyesztergári diákok Olaszfalutól jöttek velünk egy darabon, a zirci gimnazisták pedig Eplény és Olaszfalu között csatlakoztak hozzánk, meséli. Az emlékezők a megállók során maguk is a költő verseit olvasták fel.

Az igazgatóhelyettes felidézte, tavasszal, amikor autóval bejárták a menet által érintett településeket, mindenhol kedvező fogadtatásban volt részük, ahogyan a múlt heti útjuk során is hasonlót tapasztaltak. Olaszfaluban alsó tagozatos diákok szavalták a költő verseit, és megzenésítve többet is elénekeltek, Bakonyoszlopon a helyi kocsma tulajdonosa látta vendégül a menet tagjait, míg Veszprémvarsányban egy helyi öregúr visszaemlékezését hallgatták meg, aki szemtanúja volt az 1944-es menetnek. A Győr-Moson-Sopron megyei Bakonypéterden a polgármesterasszony ült be felolvasni közéjük, Pannonhalmán pedig a téglagyár egykori vezetője tette rendbe a költő szobrának korábbi helyét, ahova szintén mécseseket helyeztek el az emlékezők.

A menet utolsó napján, Abda határában a tömegsírnál emelt emlékműnél koszorút helyeztek el, és mondták el Radnóti utolsó verseit.