Emberi nyelven a tudományról

Pléh Csabát nemrégen úgy mutatta be a veszprémi közönségnek Géczi János költő, művelődéstörténész, mint aki képes olvasható emberi nyelven eladni a szakmáját. Valószínűleg éppen ebben rejlik a pszichológus-nyelvész nagyszerűsége, aki gyerekkorában nem is tudós, hanem regényíró akart lenni.

- Azért nem lettem regényíró, mert nem tudok írni - nevettette meg a közönséget a professzor -, sztorizni nagyon szeretek, de írni, azt nem tudok - mondta.

Egy kétnyelvű faluban, Dunabogdányban nőtt fel Pléh Csaba, ennek köszönhetően pici gyerekkorától kezdve érdekelte a nyelv, és hogy az emberek hogyan gondolkodnak, amikor svábul vagy magyarul beszélnek.

- Kétezer lakosból csak száz volt magyar, úgy is hívtak minket, hogy telepesek. Nem egyszerű kisebbségi voltam, hanem olyan, aki nem tanulhatja meg a többség nyelvét. Amikor megszólaltam a boltban svábul, akkor rám szóltak, hogy én nem vagyok sváb és nem beszélhetek az ő nyelvükön. Ez gyerekként óriási megrázkódtatás volt számomra, ugyanakkor kinyitotta a fejemben azt a kaput, hogy a nyelv az egy izgalmas dolog - emlékszik vissza Pléh Csaba.

Amikor az ELTE pszichológia szakán tanult a hatvanas évek közepén, először a klinikai, a támogató-gyógyító terület érdekelte. Hobbiból iratkozott be nyelvészet szakra is, majd ennek a kettőnek a találkozása nyitotta meg benne az utat a kognitív érdeklődés felé. Ez a megismerés tudományát jelenti, beleértve a gondolkodási folyamatok kutatását.

Pléh Csaba a veszprémi antikváriumban, ahol nemrégiben Géczi János költő beszélgetett vele az életéről, munkájáról és a nyelvészetről. Képes olvasható emberi nyelven eladni a szakmáját
Fotó: Penk Tímea

- Nem én voltam az első abban, hogy a nyelvet és a pszichológiát össze kell kapcsolni, de sokat tettem azért, hogy ez szisztematikussá váljon és egyetemi szintű tudománnyá fejlődjön. Én tartottam az első pszicholingvisztika kurzusokat a debreceni egyetemen - számolt be a professzor, aki a szegedi egyetemen, az ELTÉ-n, a műszaki egyetemen és számos híres külföldi intézményen is tanított. New Jersey, Indiana, San Diego, California, Pittsburgh - hogy csak néhányat említsünk abból, ahol Pléh Csaba megfordult, de talán a legbüszkébb arra, hogy a bécsi egyetem professzoraként tizenöt évig tanított. Ezt angol nyelven tette, mert a németet, úgy érzi, hogy a gyerekkori kudarcai miatt nem sikerült megfelelően elsajátítania, azonban a franciát is tökéletesen beszélni az angolon kívül. Franciaországban is volt egyetemista Pléh Csaba, aki kissé frankománnak és frankofónnak vallja magát.

- Jelenleg az egri tanárképző főiskolán oktatok és kutatok. Az internet világát és a tanulás összefüggéseit keressük. Nagy társadalmi viták bontakoztak ki arról, hogy a világháló megváltoztatja-e a gondolkodásunkat. Meglepetten tapasztaltuk, hogy az internetezés javítja a gyerekek olvasási képességeit. Egy másik kutatási témánk az emberi kapcsolatok elemzése: hogyan változnak a barátságaink az sms, illetve a közösségi oldalak hatására mesélte a professzor.

A vizsgálat eredményei szerint illúzió, hogy változnak a kapcsolatok a technológiai fejlődés hatására. A megkérdezett emberek körülbelül 15 nevet soroltak fel mint barátokat. A telefonjukat átböngészve újabb két-három nevet vettek fel a listára, de ezek érzelmileg már nem fontos kapcsolatok voltak.

- Fejben tartani csak az érzelmileg fontos kapcsolatokat tudjuk, ennek pedig vannak korlátai. Tíz-tizenötnél több emberrel nem tudunk érzelmileg szoros kapcsolatban lenni, az új technikák inkább a külső hálózatot élénkítik - számolt be Pléh Csaba, majd hozzáfűzte, hogy pszichiátriai betegekkel is elvégeztették a feladatot. Náluk sokkal több volt az ambivalens kapcsolat. Megállapították azt is, hogy a mérgezési öngyilkossági kísérletet túlélőknél az eseményt megelőző héten az emberi kapcsolatok száma beszűkült. A telefonhívások, sms-ek, e-mailek számát pontosan követni tudták. Nem a modern technológia okozta a változást, az csak jobban kutathatóvá tette a területet.

- A legújabb könyveim közül a Pszicholingvisztika kézikönyv áll legközelebb a szívemhez. A munkásságomban arra vagyok a legbüszkébb, hogy pszichológiatörténész is vagyok, ami a szenvedélyem. Hozzájárultam ahhoz, hogy a magyar pszichológia helyet kapjon a világ pszichológiai térképén vallja a tudós, aki egyidejűleg foglalkozik kognitív pszichológiával, nyelvészettel, fejlődéslélektannal, idegtudománnyal és evolúciós pszichológiával.

- Az embert általában a nyelvtől függetlenül is érdeklik a saját cselekvésének céljai, illetve az ezekhez vezető utak. Az, hogy a cél és az ösvény megkülönböztetése bizonyos uráli nyelvekben hogyan válik a nyelvtan részévé, nyelvtörténeti kérdés, amit aztán megpróbálunk értelmezi pszichológiai szempontból - számolt be Pléh Csaba, majd előadta, hogy bár minden nyelv egyenrangú, nehézségükben eltérőek. Birodalmi nyelvvé azok válhatnak, amelyek rövidebb szavakat használnak. A magyar nyelv szavai nemcsak a ragozás miatt hosszúak, hanem a tövek is azok, a megtanulásuk így nehezebb, mint a rövidebb szavakkal rendelkező nyelveké.

A professzortól azt is megtudtuk, hogy régi kapcsolata van Veszprémmel, hiszen a felesége, a szintén pszichológus Boross Ottilia innen származik. A nyarat rendszerint Felsőörsön töltik.