Hírek

2015.02.25. 15:55

Elfogynak a háziorvosok? - A fiatalok számára nem vonzó a hivatás

Minden harmadik háziorvos betöltötte a nyugdíjkorhatárt a tavalyi adatok szerint, és a fiatalok közül is kevesen választják a hivatást.

Szám Dorottya

A megyében mintegy kétszáz háziorvos dolgozik, átlagéletkoruk 58 év, tájékoztatta lapunkat Lestyán János, a Veszprém Megyei Orvosi Kamara elnöke. A háziorvosoknak mindössze két százaléka 35 év alatti, miközben negyven százalékuk idősebb hatvan évnél. A megyében dolgozó legfiatalabb háziorvos 32 éves, a legidősebb pedig 74 esztendős.

Balogh Emil huszonöt éve dolgozik háziorvosként a csopaki körzetben. Szerinte elsősorban abban keresendő, hogy a fiatalok számára nem vonzó a hivatás, hogy egzisztenciálisan nincs eléggé megbecsülve. Úgy vélte, a szabályozás szerint két irányból kellene finanszírozni az egészségügyi alapellátást: az OEP mellett az önkormányzatoktól is érkezhetne pénz. Az önkormányzati törvényben ugyanis szerepel, hogy az államtól érkező forrásokból az alapellátásra is költeniük kellene, e kötelezettség alól azonban a legtöbb önkormányzat kibújik.

Balogh Emil huszonöt éve dolgozik háziorvosként a csopaki körzetben (Fotó: Penovác Károly)

Lestyán János szerint a megterhelő munkamennyiség, a felelősség, a számos adminisztrációs feladat és a nehezen megoldható helyettesítés tartja vissza elsősorban a fiatalokat attól, hogy háziorvosnak álljanak. Hozzátette, a finanszírozás javítására irányuló lépések hatására javult a háziorvosok helyzete, de a megtett változtatások egyelőre nem elegendőek, ráadásul sokszor a jogszabályi helyzet is átláthatatlan vagy hiányos. Az elnök szerint a tendencián a szabályozási feltételek racionalizálásával lehetne változtatni.

Balogh Emil szerint abban, hogy számos háziorvos nyugdíj után is dolgozik tovább, szerepet játszik, hogy a nyugdíj összegéből nehezen lehet kijönni. A nyugdíjkorhatár után nincs pontos megkötés, meddig dolgozhat a háziorvos, a csopaki orvos tud olyanról is, aki egészen nyolcvanéves koráig dolgozott. Hozzátette, nem is lenne célszerű életkori korlátozást életbe léptetni, mert az a jelenlegi helyzetben akár az ellátás biztonságát is veszélyeztethetné.

Magyarországon a tavalyi adatok szerint több mint kétszáz háziorvosi praxisba nem találnak rövidebb vagy hosszabb ideje doktort, a megye ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, mert csupán egy-két gyermekpraxisnál fordul elő hasonló probléma a megyei kamara adatai szerint.

A legtöbb, több mint negyven praxis Borsodban állt üresen, ez majdnem kétszer annyi, mint ahány körzetben a második helyezett Békés megyében várnak orvost. Ezeken a településeken helyettesítéssel oldják meg a betegellátást.

A négy hazai orvosegyetemen tavaly nem érte el a hetvenet a háziorvosi szakképzést választó hallgatók száma. A végzett háziorvosoknak pedig – immár évtizedekre visszamenőleges adatok szerint – csak a negyede áll munkába az egyetem után.

 

 

 

Elöregedő praxisok

A háziorvosi praxisok kiüresedése és elöregedése több éve a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája. A praktizáló háziorvosok átlagéletkora közelít a hatvan évhez. Pesszimista előrejelzések szerint akár egy évtizeden belül kritikussá válhat a helyzet.

A KSH 2010-ben megjelent Társadalmi helyzetkép című tanulmányában foglalkozott legutóbb az egészségügyi ellátás intézményes hátterével, beleértve a hazai orvosellátottságot. Eszerint az orvosok több mint harmada 50–59 év közötti, és további harmada 60 év feletti.

Az Országos Egészségpénztár két évvel későbbi, 2012-es felmérésén alapuló adatai sem festenek sokkal pozitívabb képet: a legtöbb orvost az 55-59 éves korcsoportban találjuk, az ebbe a korcsoportba esők aránya 27 százalékot tesz ki. Az orvosok 29 százaléka 60 éves kornál idősebb. Egyre többen figyelmeztetnek, hogy ha a jelenlegi tendenciák – növekvő orvoshiány, orvosok növekvő átlagéletkora, öregedő magyar népesség – folytatódnak, akkor az a magyar egészségügyi ellátás színvonalának fenntartását veszélyezteti.

A KSH Társadalmi helyzetkép című tanulmánya szerint a háziorvosi szolgáltatás földrajzi elérhetősége heterogén, több mint 1300 településen nincs háziorvosi rendelő vagy a háziorvos székhelye nem ott található. Szoros összefüggés mutatkozik egy térség lakosságának egészségi állapota és betöltetlen praxisok aránya között. A háziorvosi praxisok körzeteinek kijelölése ma egyáltalán nem a szükséglet alapú tervezésre támaszkodik, nagyságuk, földrajzi elhelyezkedésük, szolgáltatási csomagjuk független attól. Az ellátás színvonalát tekintve az uniós átlaghoz való felzárkózás helyett az elért eredmények fenntarthatóságának kockázata merül fel – állapítja meg a KSH tanulmánya.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!