Hírek

2013.11.02. 18:30

Egyre több fiatal tanul külföldön, s jönnek hozzánk is

Egyre több magyar egyetemista próbál szerencsét nyugat-európai és amerikai egyetemeken, ahogyan hazánkban is évről évre emelkedik a külföldiek száma a felsőoktatási intézményekben.

Marton Attila

Az okok boncolgatása helyett megvizsgáltuk a statisztikai adatokat, valamint megkérdeztünk a Pannon Egyetem külföldi hallgatóit, miért éppen Magyarországra jöttek tanulni és hogy érzik magukat nálunk. Marton AttilaAz egyetemi tanulmányaikat külföldön folytató magyar hallgatókról elérhető legfrissebb adat a 2011/2012-es tanévre vonatkozik. Eszerint már ekkor meghaladta a tízezret a magyar egyetemisták száma külföldön, a legtöbben Nagy-Britanniában (2453 fő), Németországban (1990), Ausztriában (1789), az Egyesült Államokban (657) és Hollandiában (389) tanultak. A tendenciák egyértelműek: az utóbbi öt évben például a Nagy-Britanniába felvételiző magyarok száma a duplájára nőtt. A nálunk tanuló külföldi egyetemisták száma szintén növekszik.

Míg a kétezres évek elején szűk 13 ezer külföldi jött hazánkba, az évtized második felében már 15 ezer körül volt a számuk, a legfrissebb, 2013 tavaszi adatok szerint 20 585 egyetemista tanult Magyarországon. Újdonság, hogy a tavalyi tanévben a németországi diákok száma meghaladta a szomszédos országokból érkező – minden valószínűség szerint jellemezően határon túli magyarok – számát: a valamivel több mint 2500 német mellett Szlovákiából 2436, Romániából 2306, Szerbiából 1460, Ukrajnából 1268 diák tanult magyar egyetemeken.

A kontinensenkénti megoszlást figyelve megállapítható, hogy az ázsiai diákok aránya 15 százalék, az amerikai földrészről érkezők megoszlása három, míg az Afrikából érkező hallgatók aránya két százalék körül mozog évek óta. Egy, a hallgatók nemzetközi mobilitását vizsgáló tanulmány szerint elsősorban az egészségügyi és az orvosképzésben, valamint kisebb arányban a szociális, továbbá a mezőgazdasági és állategészségügyi képzések népszerűek a körükben.

A Pannon Egyetemen a2013/14-es tanévben összesen 145 külföldi hallgató tanul, a korábbi évekhez viszonyítva ez a szám növekedést mutat. Az adatok a már bemutatott országos statisztikákhoz hasonlóan alakulnak, a legtöbben ugyanis a szomszédos országokból érkeznek Veszprémbe és az egyetem többi kampuszára, számszerűsítve harmincöten Romániából, huszonheten Szlovákiából, tizenhárman pedig Horvátországból, a negyedik helyen Törökország áll kilenc hallgatóval. Amíg az alapképzésen a hallgatók 1,6 százaléka, a mesterképzésen pedig a tanulók 2,3 százaléka külföldi, addig a doktori képzésen ez az arány eléri a tíz százalékot.Malvine Vernera Erasmus-ösztöndíjas hallgatóval beszélgettünk, aki Lettországból érkezett, hogy egy szemeszteren át a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanulhasson. Azért jött hazánkba, mert meg akarta ismerni Európának ezt a régióját. 

– Nagyon jól érzem magam. Az emberek kedvesek és segítőkészek, az utcák szépek és tiszták, és a természet is gyönyörű. Különösen tetszik Budapest; szerintem Európa egyik leglenyű-gözőbb városa! – meséli Malvine. A gazdaságtudományi karon 2013 októberében rendezett nemzetközi héten bemutathatta Lettországot, amely nagy élmény volt számára.Mehmet Atasoy Törökországból érkezett a Pannon Egyetemre, hogy egy részképzésen kiegészítse ott-honi turisztikai tanulmányait.

– Az egyik barátom korábban már tanult itt, és ő javasolta, hogy Magyarországot válasszam, mert ez egy nagyon jó hely, és az emberek is nagyon kedvesek. Egyébként nagyon érdekelt ez a régió a kultúrája miatt. Otthon a kelet-európai országokról szinte semmit nem hallottam – magyarázza. Arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e valami meglepőt nálunk, azt felelte, nem érez kulturális különbséget, s ezért soha nem is érezte magát egyedül nálunk.Ittléte alatt megkedvelte Magyarországot, mint mondja, szinte mindent szeret nálunk, különösen azt, hogy a diákok lazábbak, mint Törökországban, és azt is nagyon élvezi, hogy a sofőrök udvariasak.

– Mindig megállnak az autók, ha át akarok menni az úton – meséli. Mehmet Atasoy az egyetem után megpróbál a szakmájában elhelyezkedni, például egy szállodában, gyakorlati helyet vagy munkát találni Magyarországon vagy aszomszédban.

– Az a fontos nekem, hogy itt nagyon sokat fejődik az angoltudásom, és amikor visszatérek Törökországba, sokkal sikeresebb leszek otthon is – teszi hozzá a török egyete-mista.Quazi Tanminul Haque Shubhra Bangladesből érkezett, Marie Curie-ösztöndíjas PhD-hallgatóként iratkozott be a Pannon Egyetem Molekuláris és Nanotechnológiák Doktori Iskolájába, jelenleg harmadik évfolyamos hallgató. Két ösztöndíjat is elnyert korábban két különböző kutatási témához kapcsolódóan, azonban ő Ausztrália helyett a Pannon Egyetemet választotta.

Hazánkba érkezése előtt a kulturális és vallási különbségeken túl tudta, hogy Nokia-gyár működik Magyarországon, és azt is, hogy az ország évtizedeken át szovjet megszállás alatt állt.A legnagyobb nehézséget az jelenti számára, hogy a magyar emberek sokkal zárkózottabbak, mint a bangladesiek, emellett furcsállja, hogy mennyire elzárkóznak attól, hogy angolul beszéljenek: ha valaki tud is angolul, igen nehéz szóra bírni. A doktori képzéssel teljes mértékben elégedett a bangladesi egyetemista, mert elismert professzorokkal dolgozhat együtt, és sokkal többet ért el, mint korábban eltervezte. A képzés után egyetemi oktatóként vagy kutatóként szeretne elhelyezkedni.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!