Egy térre koncentrálják a 48-as emlékeket Zircen

Egervölgyi Dezső a Széchenyi-szobor előtt. Az ő ötlete nyomán állították fel, de városlakók és a mindenkori vezetők is segítették
Fotó: Varga Domokos Péter

Vajon tudatos koncepció részeként kerültek egy helyre az emlékhelyek? Kis tájékozódás után kiderül, a város két közismert lokálpatriótájának köszönhető, hogy Zirc egyik központi terére csoportosították a 48-as forradalom szimbolikus személyiségeinek emlékhelyeit.

Egervölgyi Dezsőt – civil foglalkozását tekintve mezőgazdász – fiatal korától foglalkoztatta Széchenyi István személye. Tizenhat éves volt, amikor kezébe került Széchenyi István döblingi kézirataiból összeállított Önismeret című könyve. Beleolvasott, de ebben az életkorban még nem kötötte le. Később, már érettebben olvasta el, rendkívül módon megfogták a hihetetlen mélységű gondolatok. Ekkor döntött úgy, hogy a történelem, a kultúrtörténet iránti érdeklődését leszűkíti, Széchenyire koncentrálja. Természetesen elolvasta a legnagyobb magyar valamennyi fellelhető könyvét, ezzel párhuzamosan elkezdett Széchenyi-relikviákat gyűjteni. Elsősorban az éremgyűjteményét sikerült gazdagítania, de birtokába került több első kiadású Széchenyi-kötet is. Hozzávetőlegesen háromezer kötetes házi könyvtárában 350– 400 kötet Széchenyihez kapcsolódik. Közel negyvenéves volt már, amikor belépett az Országos Széchenyi Körbe. 1989-ben összeállította az első Széchenyi éremkatalógust, ebben 90 érmét mutatott be, 25 az ő tulajdonában volt. Azóta még két átfogó Széchenyi éremkatalógust készített. Kutatásának fontos állomását jelentette, amikor 1998-ban Nagycenken, a Széchenyi kastélyban állíthatta ki addig összegyűjtött relikviáit. Azóta már Veszprémben és Pápán is többször állított ki, valamint a megyén kívül Vácon és Őrbottyánban is.

Kutatási tevékenységét ismerve semmi meglepő nincs abban, hogy 1995-ban, az akkori polgármesternek, dr. Varga Tibornak azt javasolta, állítsanak szobrot Zircen Széchenyi Istvánnak. A városi elöljáró egyetértett az ötlettel, egyben azt javasolta, az anyagiak előteremtésére hozzanak létre egy alapítványt. Ezért alakult meg Széchenyi Emlékhely Alapítvány, melynek Egervölgy Dezső lett az elnöke. Az alapítvány bízta meg Domonkos Béla érdi szobrászművészt a Széchenyi-szobor elkészítésével, amit az alkotó jutányos áron vállalt el. A szobrot még abban az évben, 1995. szeptember 17-én át is adták, avató beszédet a megyei közgyűlés akkori elnöke, dr. Zongor Gábor mondott. Zirc hagyományos fő tere, a bazilika előtti Rákóczi tér addigra már „foglalt volt”, méltó helyen áll ott Rákóczi Ferenc fejedelem szobra és az országzászló emlékmű, ezért a Széchenyi-szobor a városháza elé, az akkori Béke térre került. Ennek a térnek a keleti oldalán akkor már volt egy emléktábla, melyet 1994-ben, Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója előtt tisztelegve helyeztek ki.

Egervölgyi Dezsővel párhuzamosan egy másik ismert lokálpatrióta értelmiségi, a Reguly múzeum igazgatója, Illés Ferenc a Kossuth-kultusz helyi művelésén munkálkodott. Elsősorban az ő közreműködésének köszönhető, hogy 1998-ban új szobrot, ezúttal Kossuth Lajos mellportréját adhatták át a városháza előtti téren. (Cséri Lajos alkotása.) Avató beszédet ezúttal is a megyei közgyűlés elnöke mondott, ezt a posztot akkor Kuti Csaba töltötte be. A szoboravatáshoz köthető a tér Március 15. térre történő átnevezése is. Utóbbit az is indokolta, hogy Illés Ferenc terveiben szerepelt egy Petőfi-szobor is, mely Kossuth és Széchenyi között kapott volna helyet. Ez azonban pénzhiány miatt még nem valósult meg.

A városban 2003-ban megalakult a Zirci Országzászló Alapítvány, melynek vezetőségi tagja Egervölgy Dezső. Azóta ez a szerveződés – egyéb tevékenységei mellett – fogja össze a legtöbb társadalmi eseményre való megemlékezést.

A Március 15. térhez a városban még egy érdekesség kötődik – mesélte el Egervölgyi Dezső. Innen indul a Kossuth és a Petőfi, valamint a Széchenyi utca is. Utóbbiról már kevesen tudják, valamikor nem gróf Széchenyi István nevét viselte, hanem az édesapjáét, Széchényi Ferencét, akinek a nevét is másként írjuk, mint a fiáét, a második szótagban az e helyett é betűvel. (Az ő gyűjteményére alapozva jött létre a mai Országos Széchényi Könyvtár, melynek fiókkönyvtáraként működik Zircen ciszterci apátság műemlékkönyvtára is.) Azonban mikor új utcanévtáblák készültek, tévedésből a Széchenyi név került rájuk. Ez akkor nem tűnt fel senkinek, és azóta sem változtattak rajta, így az apa után a fia nevét viseli az utca.