Hírek

2014.09.30. 17:47

Devecser és Kolontár az iszapkatasztrófa után

Megújultak a vörösiszapömlés legsúlyosabb tragédiáit átélt települések az elmúlt években.

Penk Tímea

Devecser újjáéledt

Devecser nemcsak túlélte a négy évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófát, hanem jelentős mértékben megújult a város.

Toldi Tamás polgármestert kérdeztük arról, hogy miként alakult a település élete a tragédia után. A katasztrófát követő hetekben súlyos rémhírek terjengtek az egész országban, amelyek szerint nem lehet élni ebben a térségben – foglalta össze Toldi Tamás az emberek akkori gondolatvilágát. Városvezetőként fontos feladata volt, hogy megnyugtassa az embereket, hiszen valójában nincs tartós egészségkárosító hatása a történteknek.

Kovács Zoltán államtitkár és Toldi Tamás polgármester a megújult kastélypark megnyitóján (Fotó: Penk Tímea)

- Soha nem tagadtuk a problémát, azonban a szakértők nem valószínűsítettek olyan súlyos következményeket, amelyek miatt el kellett volna innen költözni. Ennek ellenére egy elvándorlás tanúi voltunk, ami érzékenyen érintette a települést – számolt be a polgármester.

Főleg az értelmiségi és a szakemberi réteg vándorolt el, ez igen rossz helyzetbe hozta Devecsert. Tehát nem csupán a katasztrófát kellett elhárítani, hanem az ennek következtében kialakult társadalmi és gazdasági krízist is enyhíteni kellett.

Az elmúlt években elkezdődött Devecser újjáéledése, megszépült a belváros, utak, parkok épültek, a károsultak egy modern családi házas lakóparkba költöztek. Toldi Tamás büszke arra, hogy sikerült rendet tenni a városban és az emberek gondolkodásában, illetve a kármentő alapot eredményesen használták fel a város megújulása érdekében.

- Jelentős eseményként éltük meg, hogy Devecser járási központ lett. Ez egy nyugvópontot jelent az itt élő emberek számára, sőt az egész térség előnyére válik. Az úgynevezett szabad vállalkozói zóna kínálta kedvezmények, illetve a már beindult szakképzés megteremtik az alapjait annak, hogy cégek települjenek a városba és elinduljon a gazdasági fejlődés.

A vörösiszap-katasztrófa látható nyomai eltűntek, a tragédiáról egy emlékkiállítást hoztak létre a Rotary-házban, amely megrendíti a látogatókat. Az emberek megnyugodtak, elismerik és hálásak mindazoknak, akik segítettek a város újjáépítésében.

Élet az új lakóparkban

A katasztrófa után, amikor kiderült, hogy lakónegyedeket kell felszámolni, a Koós Károly alapítvány készített terveket – tájékoztatta lapunkat Toldi Tamás polgármester.

Az építő cég lakógyűléseken egyeztetett a károsultakkal, és néhány hónap alatt elkészültek az új házak. Télen is zajlott az építkezés, ehhez speciális anyagokat használtak. A melléképületek segélyszervezetek támogatásával épültek.

Annak érdekében, hogy a családok otthon érezzék magukat az új házban, a régi ingatlan egy tégláját látható helyre beépítették a falba, a postaláda fölé.

Szalai József nehezen vált meg régi otthonától, de az első pillanatban beleszeretett az újba  (Fotó: Penk Tímea)

Szalai József kitűnően érzi magát párjával az új otthonukban. Nagyon sajnálja a vörösiszap-katasztrófa következtében elszenvedett károkat, és nem szeretné a régi sebeket feltépni, de ha erről kérdezik, szívesen megmutatja a fényképeket. Nagyon nehéz volt megválniuk a régi otthonuktól, amelyben a falakon és a tetőn kívül mindent kétkezi munkával építettek meg. Amikor az alsó szintre befolyt a vörösiszap, az emeleten laktak egészen addig, míg az új otthonuk el nem készült. Azt is nagy gonddal vették birtokukba, szép belső tereket és kertet építettek szintén kétkezi munkával. Az új lakóparkban az első pillanattól kezdve otthon érezték magukat.

Kemény Károlyné és Nyoma Károlyné a régi közösséget hiányolja (Fotó: Penk Tímea)

A 83 éves Nyoma Károlyné negyven évig lakott otthonában, amelyet megsemmisített az iszapömlés. Bár szépnek tartja, nehéz volt megszoknia új otthonát. Ott jártunkkor éppen meglátogatta Kemény Károlyné, aki szintén a lakóparkban él. A nyugdíjas hölgyek arra panaszkodtak, hogy nehezen tudják elérni a belvárosi helyeket, ahol közel volt a buszmegálló, a vasút, a templom, a temető. Bolt és orvos már a lakóparkban is van, de hiányzik a megszokott közösség. Az is jó lenne, ha legalább havonta egyszer lenne egy mise a lakópark kápolnájában.

Örökké hálás a község

Négy évvel a katasztrófa után Kolontár látványosan megújult és a fejlődés útjára lépett. Az itt élő emberek gondolkodása is megváltozott.

Kolontár polgármestere, Tili Károly arról számolt be lapunknak, hogy aki elvesztette hozzátartozóját, az soha nem fog túllépni a vörösiszap-tragédián. Aki az ingóságát veszítette el, az kényetlen belenyugodni abba, hogy máshol kell élnie.

- Mint településvezető az a feladatom, hogy előre tekintsünk és a fejlődés lehetőségeit vázoljuk. Közterületeket, utakat, járdákat, vízelvezető árkokat hoztunk rendbe, a szennyvízcsatornázás is megvalósult. Sportpályát, új sportöltözőt, művelődési házat és kisbuszt kaptunk – nyilatkozta a polgármester.

Állami segítséggel megoldódott a károsultak lakhatása. Harmincnégy családból huszonegyen éltek a lehetőséggel, hogy a faluban új építésű ingatlanba költözhetnek. Tili Károly szerint elégedettek azok az emberek, akik Kolontárt választották, és lehet, hogy aki elköltözött, ezt megbánta.

- Mára a természet is újjáéledt, és jelenleg az egyik legfontabb feladatunk a munkahelyteremtés. A vörösiszappal elöntött területet ipari célokra használjuk, ennek egy jelentős részét sikerült értékesítenünk. Egy vállalkozás már el is kezdte a működését, de más cégek is elindították az idetelepülésüket. Jó áron juthatnak telekhez, nincs sem kommunális-, sem építményadó.

Tili Károly a vállalkozásokon kívül a lakosság számára is vonzóvá kívánja tenni a községet. Jelképes összegért vásárolható összközműves telek. Kolontár elhelyezkedése is kedvező, hiszen Ajka és Devecser között fekszik, néhány kilométerre a 8-as főúttól. Egy nap negyvenkét busz áll meg a településen, naponta hat közvetlen járat indul Budapestre, illetve vissza – számolt be a polgármester.

Jelenleg több mint hétszázan élnek Kolontáron. Fontos kiemelni, hogy nem egy elöregedő faluról van szó, sok az aktív korú és a fiatal. Ami mégis hiányzik, az a közösségi élet felélénkülése. Egy kicsit visszahúzódtak az emberek, bár néhány kezdeményezés már elindult a társasági programok igényével. A község vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy szeressenek az emberek a faluban élni, és büszkén mondhassák, hogy kolontáriak. Hálásak az itt élő emberek mindazért, amit a katasztrófa idején kaptak, és ezt viszonozzák is: az ország más településen bajba jutott társaik megsegítésében rendszeresen részt vesznek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!