Bezár a horgászati fellegvár Balatonalmádiban

Gönczi Györgyöt mindenki ismeri a városban, de horgászberkekben sem kell bemutatni őt senkinek. Amióta az eszét tudja, horgászik. A hobbija egyben a munkája is volt, horgászboltot működtetett. S mint afféle megszállott, elkezdte gyűjteni a régi eszközöket. Ennek híre ment, nem csoda, hogy megkeresték. Az ő magángyűjteményéből nőtte ki magát a vízimúzeum, amely a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár épületének alagsorában kapott helyet és 2006. nyarán nyitotta meg kapuit.

- Mivel úgy gondoltam, egyszerre két helyen nem lehetek, mindössze annyi volt a kérésem, hogy itt is nyithassak egy horgászboltot, a másik helyen pedig befejezem. Rábólintottak. Aztán három hónap múlva mégis be kellett zárnom, emlékezett Gyuri bácsi a nem zökkenőmentes kezdetekre. A lelkesedése azonban vitte tovább. Jelentős áldozatokat vállalt annak érdekében, hogy a vízimúzeum olyan legyen, amilyet elképzelt: ami szolgálja a horgászok, a turisták és a város érdekeit.

A balatoni halak szinte mindegyik fajából úszkált az akváriumokban. A horgászfelszerelések teljes tárháza felvonult itt, köztük muzeális értékű, majd százéves darabok is. De voltak halászeszközök is. Körülbelül 150 orsó, száz bot, és rengeteg kiegészítő eszközt mutatott be Az ismeretterjesztést különféle plakátok, preparátumok, újságcikkek segítették.

Fotók: Stiger Ádám

Horgászeszközt gyűjtők többen is vannak az országban, de ilyen egységes, ilyen volumenű és közszemlére bocsátott gyűjtemény sehol. A siker nem maradt el: a Balaton egyetlen ilyen jellegű múzeumát sorra látogatták a turisták. Aki megfordult Almádiban, jó eséllyel ide is betért. A vendégkönyv lapjai szépen teltek, magyar és külföldi bejegyzés egyaránt volt benne.

Belakták az alagsort: fiataloknak tartottak ott horgászati felkészítő tanfolyamokat, a vizsgát is ide szervezték. Általános iskolások jöttek kihelyezet környezetismereti, biológia órákra.

A kulturális központ igazgatója, Bati János tavaly januárban felmondott neki. Elkeseredett. Nyáron „küldöttséget” fogadott, Bati János mellett Keszey János polgármester, Hoffmann Gyöngyi jegyző keresték fel, s közölték vele: maradhat.

2014-ben nyílott az országos vadászati, halászati múzeum Hatvanban. Őt is megkeresték, természetesen segített, kölcsönbe adott át tárgyakat. Gondolta, időben pótolja ezeket, vagy majd visszakéri. De erre már nem lesz szükség, november elején Kovács Piroska Rózsa aljegyző közölte vele, hogy mennie kell.

Csak a nevében volt az vízimúzeum, inkább vízi élőhely bemutató, fogalmazta meg megkeresésünkre Keszey János. A polgármester elmondta, a kulturális központ részben állami forrásokból épült. A korábbi városvezetés bevállalta, hogy az alagsorban helyet ad egy ilyen gyűjteménynek. Tavaly azonban lejárt a fenntartási idő. A polgármester úgy emlékezett, hogy Gönczi György jelezte azon szándékát, hogy szívesen megválna a gyűjteményétől, és már el is kezdte árulni. Teheti, hiszen az akváriumon és a halakon kívül minden az övé.

A város havonta szerény összeget fizetett a működtetésért, ami azonban éves szinten már nem tudnak finanszírozni. Állítása szerint közös megegyezéssel válnak szélt az útjaik. Az alagsor nem marad üresen, a vízimúzeum helyén gyermekfoglalkoztatót, filmklubot tervez a Pannónia vezetése.

Még ha van is némi ellentmondás abban, ki hogyan emlékezik, a lényeg az, hogy Gyuri bácsinak, ha fájó szívvel is, de szedelőzködnie kell. A hatvani múzeumnak felajánlotta, hogy a kölcsönzött tárgyakat vásárolják meg. A többi eszközre pedig vevőt keres. Neki már nincs hova tennie, itt pedig nem kell senkinek