Bakonyi mulatság Zircen

A bográcsokban ízes étkek rotyogtak, volt tavaszi szarvastokány öregedő módra, fokhagymás tócsi, vaddisznóhús vadasmártásban, pirított zsemlegombóccal, sertés-, őz-, vadnyúl- és marhapörkölt, babgulyás, bakonyi töltött palacsinta, vadgulyás, slambuc és tárcsán sütött pácolt hús. A hangulatot néptáncosok alapozták meg, Hajdú Péter Sáti  és Kreutz Károly vezetésével, őket a Ritmuskocsma követte, Bolla Tipcsivel.

Ottó Péter polgármester köszöntőjében elmondta, a város kiemelt rendezvénye a komoly hagyományokkal bíró Bakonyi betyárnapok. Felkérte dr. Horváth Zsoltot, a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnökét – aki a fővédnöki tisztet is vállalta –, hogy nyissa meg a mulatságot. Elmondta, lassan öt éve, hogy a Kárpát-medencében elindult a hungarikummozgalom, amelynek lényege, hogy minden kisebb-nagyobb közösség, legyen az bármilyen lélekszámú település, gyűjtse össze, rendszerezze, dokumentálja az értékeit. Kiemelte, fontosnak tartja, hogy minden közösség megtalálja saját ünnepeit, amelyek hagyományaikra épülnek, s ne másokét éltessék. Felhívta a figyelmet, mindent meg kell tenni azért, hogy ezeket az értékeket széles körben megismerjék.

Csizmadia Géza főbetyár, műsorvezető a közönséget tapssal szavaztatta meg, nyitóbeszédével Horváth Zsolt kiérdemelte-e a „bakonyi betyár” megtisztelő címet. A szavazat egyértelmű volt, így átadta számára a minősítést jelző oklevelet, mellé egy betyárbatyut és egy palack bajusz alá valót. Az est cigányzenével, operettműsorral, majd táncos bulival folytatódott.