Hírek

2014.08.07. 13:55

Az üzemorvosok felelőssége: a sokmilliós kártérítési perek elkerülhetőek

Akár több (tíz)milliós kártérítést is megítélhet a bíróság a dolgozónak, ha egy üzemorvos felületesen vizsgálja meg. Ugyanakkor a pácienseket is védeni kell a munkahelyi ártalmaktól. Néha bizony a doktorokat is megpróbálják átejteni a munkavállalók. A vita végére nem egyszer a bíróság tesz pontot.

Mátételki András

A veszprémi dr. Baglyas Péter munkája révén főleg a megyeszékhelyhez kötődik. A megyei kórház patológiáján eltöltött négy év után került Balatonfűzfőre, ahol 1995-ben kezdte üzemorvosi munkáját, miután privatizálták ezt az egészségügyi területet. Ma egy kft. vezetője, amelyben két orvostársával dolgozik.

– Az üzemorvosnak elsősorban azt kell megállapítania, hogy a dolgozónak a munkától lehet-e egészségkárosodása, illetve, hogy el tudja-e látni a munkakörét, amire jelentkezett. Természetesen a hozzám fordulóknak az egyszerűbb, hirtelen fellépő betegségeire (torokfájás, nátha, stb.) felírok gyógyszert, de ha további vizsgálat kell, akkor a háziorvoshoz irányítom őket, aki táppénzre veheti a betegeit. Bízom abban, hogy van értelme az orvosoknak egymás közt kommunikálni. Nem egyszer – ha csak telefonon is – konzultálok velük a pácienseimről – meséli a 47 éves Baglyas doktor, akihez 4-5 ezer munkavállaló tartozik.

– Ha például kiderül, hogy az illetőnek magas a vérnyomása vagy más gondja van, akkor a háziorvosához irányítom, attól kezdve már kettős ellenőrzés alatt áll. Mindig mérlegelni kell, hogy betegsége jelenthet-e kockázatot a munkahelyén. Volt olyan targoncavezetőm, akit szívinfarktus után valószínűleg nem lehetett volna visszaültetni a volán mögé. Csakhogy a szakmában vannak szubjektív elemek, így, amikor kiderült, hogy sikeresen megoperálták a füredi szívkórházban, és szoros kardiológiai kontroll alá vonták, újból teljes értékű emberként foglalkoztathatta a gyár. De említhetném azt a magát inzulinnal kezelő hölgyet, akit egyéb betegségei miatt eredeti munkájában nem tudtak foglalkoztatni, ezért a cégen belül új feladatot kellett neki keresni. Cukorbetegsége miatt nem volt szerencsés három műszakba beosztani, ennek ellenére közösen vállaltuk a felelősséget. Végül kompromisszum született, nagyobb bajt okoztunk volna neki, ha utcára tesszük, mivel egyedül nevelte a gyerekét. Persze nem mindenkinek tudunk új munkakört találni, ekkor – mivel több cégnek dolgozom – szoktam ajánlani más vállalatot, amelyikről tudom, hogy felvételt hirdetett. Humánusan és körültekintően kell eljárni, mert sok az egykeresős család. Akkor érdemes küzdeni, ha látom, hogy a dolgozó is mindent megtesz azért, hogy legyen keresete. A munkához való viszony létfontosságú. Értük érdemes küzdeni, megtalálni nekik a megfelelő helyet a munka világában.

Fazekas Diána Kolontárról érkezett üzemorvosi vizsgálatra, diákmunkát vállal nyáron. Baglyas Péter hallásvizsgálatot végez (Fotó: Mátételki András)

A doktor megemlített olyan esetet is, amikor az ötvenes férfinak extra magasak voltak a májfunkciós értékei. Erősen ivott, ezt a környezetében tudták. A vegyiparban olyan munkakörben dolgozott, ami kizárta azt, hogy igyon. Csak azért alkalmazták, mert megfogadta, hogy leteszi a poharat. Folyamatosan javultak az eredményei, viszont nála nem évente, hanem negyedévente csináltattak laborvizsgálatot.

A munkahelyeken különös figyelmet kell szentelni a zajártalomra is, mivel ez a betegség gyógyíthatatlan. Felvételkor el kell végezni a hallásvizsgálatot, és később figyelni a változásokat. Végső esetben egyéni védőeszközöket kell alkalmazni, amelyeknek a használatát házon belül ellenőrzik. Az üzemorvos pályafutása során találkozott olyan idős lakatossal, aki meglepően jól hallott. Kiderült, az illető sok évet nyugaton dolgozott, ahol 50 euróra büntették azt, aki nem viselte a védőeszközt.

Persze nem csak olyanok vannak, akik letagadják betegségeiket, csakhogy munkához jussanak, hanem bíróságon támadják meg a cégüket, mondván ott ment tönkre az egészségük. Volt olyan férfi, aki áramütésnek szerette volna betudni a „civilben” szerzett agylágyulását. Az elvágott kábel miatt a rendőrség is nyomozott, de a hamis kártérítési igény elbukott.

Más nyaki gerincsérve miatt akart 12 milliós kártérítést kapni, de a független szakértő kizárta, hogy a munkájából eredt volna a betegsége. Más belenyúlt a gépbe, megsérült az ujjperce. A cége fizetett, de átalakították a berendezést, hogy többet ilyen baleset ne forduljon elő.

Általánosságban az üzemorvos dolga, hogy bármilyen civil megbetegedés munkával való összefüggését vizsgálja, ugyanakkor felelőssége, hogy csak olyan munkát engedélyezzen a dolgozónak, amitől nem lesz egészségügyi károsodása. Különben több (tíz)millió forintot is fizethet a vállalat kártérítés címén.

Azokra különös figyelnek, akik olyan munkakörben dolgoznak – például csecsemőkkel, gyerekekkel foglalkoznak, élelmiszerrel dolgoznak -, hogy az esetleges fertőzésüket átvihetik másokra is. Nekik a családtagjaik betegségeiről is be kell számolniuk.

Baglyas Péter elmondta, hogy a veszprémi térségre jellemző a munkaerő-hiány. Mindemellett az üzemek, vállalatok már-már lasszóval fogják a rehabilitációs járulékon élőket (köznapi nyelven, a leszázalékoltakat), ugyanis, ha nem alkalmaznak elég megváltozott munkaképességűt, súlyos, akár többmilliós rehabilitációs hozzájárulást kénytelenek befizetni az államkasszába. Csak az a gond, hogy jó néhány ilyen sorsú ember szégyelli bevallani állapotát, pedig manapság előbb jutnának munkához, mint az egészségesek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!