Hírek

2015.01.25. 09:40

Zánka az úttörők fellegvára volt

A település természetföldrajzi adottságai az emberi letelepedés számára ősidők óta kedvezőek voltak. A Balaton-felvidéken fekvő üdülőfalu a Nivegy-völgy és a Káli-medence bejáratánál, utak találkozásánál, szép természeti környezetben helyezkedik el.

Bándi László

A Balaton környéke a neolitikum (öt-hatezer évvel ezelőtt) idején népesült be. A rézkor és a bronzkor edényeinek a tóparti sávból előkerült darabjai őrzik Zánka régmúltjának emlékeit. A vaskorból egy földvár létezését is feltételezik a régészek, majd a római kor idejéből feltűnően sok és értékes lelet került elő, főleg az egykori Ság-pusztán. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi, legjobb állapotban fennmaradt román kori egyházi épülete. Honfoglalóink itt is találtak földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó szláv népességet.

A földrajzi nevek megőrizték emléküket, mint a Balaton (mocsár) vagy a Tihany (csend) szavak. A Zánka név szláv eredeztetése mellett az ómagyar Zan személynévből is származhat. Zánka első írásos említésével 1164-ben találkozunk az Atyusz nembeli Miske ispán fia, István végrendeletében, így a település ebben az évben ünnepelte fennállásának 850 évfordulóját.

A Balaton-felvidék várai a török időkben csaknem mindig magyar kézen voltak, de Veszprém várának 1552-es török elfoglalása után a csobánci körzethez tartozó vidékre is kiterjesztette gazdasági-katonai hatalmát a török. Az abban a korban pusztává süllyedt falut az 1700-as évek közepén vették ismét birtokba a főleg protestáns telepesek, és két nemzedék közel négyszáz fős faluközösséget teremtett. A falu társadalmi összetételére a német és magyar jobbágyok túlsúlya volt a jellemző. 1786-ban a romos templomot felújították. Zánkán több nemesi család rendelkezett birtokrészekkel, a legjelesebb birtokos família a herceg Esterházy család volt.

Zánka határában a Balaton-parton fakadó Vérkút-forrás a vasoxidtól volt vörös színű. Fényes Elek 1836-ban így írt erről: Vérkút egy orvosló erejű forrás ferdőházakkal, mely nyári napokon oly népesen látogattatik, kivált a köznéptől, mint a Feredi. Ez a ferdő a köszvényeseknek, ütközött tagúaknak, tartós kólikában szenvedőknek igen használ.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban 11 zánkai vett részt, akik közül Thury Károly érte el az önkéntes gyalogos hadnagy címet. Bozzay Pál költő önkéntes honvéd őrmesterként harcolta végig a szabadságharcot, majd néhai nagybátyja, Diskay Jonathán zánkai birtokán töltötte élete utolsó heteit. Szalai Imre mérnök-író már az 1930-as évek végén kisregényben dolgozta fel az 1852-ben, 23 évesen elhunyt honvédköltő életútját.

1969-ben tették le a falutól mintegy három kilométerre fekvő zánkai Balatoni Úttörőváros alapkövét, melyet 1975. május 25-én, a gyermeknapon adtak át. Zánka neve ezzel országosan és nemzetközileg is híressé vált.

A jelenleg már ezer főt meghaladó üdülőfalu egyre nyitottabban reagál az új évezred kihívásaira. A nyolc és fél évszázados jubileumot díszes emlékkönyv megjelentetésével a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával is emlékezetessé tette a helyi önkormányzat. A szerkesztőbizottságot vezető T. Horváth Lajos és György Péter főszerkesztő-helyettes példamutató munkát végzett.

Még felsorolni is nehéz lenne a sok fekete-fehér és színes fényképpel illusztrált fejezeteket. A Jelenkori Zánka fejezetben olvashatunk a polgármesteri hivatal, a községi strand, a Bozzay Pál Általános Iskola, az óvoda-bölcsőde, a faluház, a könyvtár, az egészségügyi szolgálat, a posta, a vasútállomás, a bank, valamint a történelmi egyházak életéről.

A Zánkai Értéktár fejezetben bemutatják Hegyestűt, a geológiai bemutatóhelyet és az Orbán-keresztet, a Kopaszoki vadont, a gyógynövény-völgyet, a Ság-pusztai régészeti emlékeket, a református templomot, a tájházat, a falu szülöttének, Szekeres Károlynak az alkotásait, a Gyermek-alkotások Galériáját, a Gyermek- és ifjúság-szervezet történetei muzeális gyűjteményt, Zánka 1848/1849-es emlékeit, a Zánka Nivegy-völgyi Borút Egyesületet, a Magyar Tenger Népdalkört, a Bokafogó Néptáncegyüttest, az Őszirózsa Nyugdíjasklubot, a Dr. Okályi Iván Kertbarát Kört, a Közösségi és Tömeg-sport Klubot, a Honismereti Kört, az Életmód Klubot, a Nők Klubját, a Színjátszó Kört, a Zánka TV-t és a Zánkai Hírmondó szerkesztőségét.

Filep Miklós polgármester a könyv beköszöntőjében így ír: bármely irányból érkezem haza és meglátom Zánkát, templomunkat, minden alkalommal, mindennap nyugalmat, örömöt érzek.

Címkék#zánka

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!