Az elkerülő út kincsei - Több millió éves csigatemetőt rejt a föld Várpalotánál

- Útépítések esetén a régészeti feltárások kötelezőek, ezt általában a területileg illetékes múzeum végzi el. A zoológiai és botanikai felmérés ugyancsak kötelező, de ezt elvégezhetik magánvállalkozók is. A geológiai kutatás azonban sehol nem kötelező. Kimerül annyiban, hogy műszakilag megfelel-e az éppen oda építendő út, de ez a vizsgálat persze nem terjed ki azokra a kérdésekre, hogy milyen korú a feltárt terület, vagy milyen ősmaradványokat rejt - fejti ki Katona Lajos, a zirci Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma geológusa. Mint mondja, éppen ezért egy földtannal foglalkozó geológus mindig próbál jelen lenni az útépítéseken, de erre a ritka csigatemetőre például Németh Tamás magángyűjtő hívta fel a figyelmét. Az útépítés a mesterséges feltárások egyik legideálisabb módja, ráadásul nem jár pluszköltségekkel, hiszen a munkagépek amúgy is kiforgatják az ősmaradványokat.

- Millió egy esetet tudok mondani, amikor az útépítés szolgáltatta a legszebb anyagot, éppen ezért az ember szeme folyamatosan nyitva van. Már korábban, mikor Hajmáskér környékén szélesítették a főutat, ott is találtunk szép ammoniteszeket és pörgekarúakat. Az épülő várpa-lotai elkerülőnél begyűjtött anyag teljes feldolgozása még várat magára, de tonnaszámra tartalmaz csigát. A különösen szerencsés helyzetet az adja, hogy az útfeltárás területe a Nagyvázsonyi Mészkő Formációhoz tartozik. Nagyvázsonyból írták le először ezt a formációt, de természetesen ezt meg lehet találni onnan több tíz kilométerre is. Ez a fajta mészkő tele van édesvízi és szárazföldi csigával. Ennek a lelőhelynek az a szenzációja, hogy az itt található üledékből úgy lehet kiválogatni a benne lévő ép csigákat, mint a homokból, míg korábban csak a mészkőből tudtunk töredékes példányokat határozni. Így viszont csodálatosan egyedi, egész példányokat tudunk vizsgálni, melyek nemcsak teljes héjszerkezetüket, de eredeti színüket, narancssárga és fehér csíkozásukat is megőrizték, ami ritkaság.

Katona Lajos úgy véli, a még feldolgozásra váró, begyűjtött mészkőmintákból legalább harminc faj előkerülhet. Méretüket tekintve a két milliméterestől egészen a három-négy centis csigáig is találhatók példányok a mészmárgában.

- Jelenleg sok anyagot, mintát begyűjtöttünk, ezt iszapoljuk, válogatjuk, kigyűjtjük a maradványokat az üledékből. Tízezrével lesznek benne csigák, erre az évre meglesz vele a munka - véli a geológus. - Ezt követően publikáljuk az eredményeket.

A több millió éves csigák a zirci múzeum gyűjteményébe kerülnek majd, s - mint azt Katona Lajos elmondta - annak ellenére, hogy több tízezres darabszámra számítanak, az apróbb, letisztított példányok közül hat-hétszáz darab el fog férni egy fiolába, s a teljes ősmaradvány-együttes tárolásához elegendő lesz két-három fiók.

Hozzáteszi, az még a jövő zenéje, hogy a csigák kiállítására milyen lehetőségük lesz, de kérésre, előzetes egyeztetéssel olykor a múzeum gyűjteménye is látogatható.