A Szent István-i küldetés

Az esős idő miatt az ösküi művelődési házban tartott ünnepségen a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, nincs még egy olyan nemzeti ünnepünk, ahol a népi és a hivatalos emlékezet ennyire szorosan összefonódott volna. – A magyar államiságot, az alkotmányosság létrejöttét éppúgy ünnepeljünk, mint az új kenyeret, a természet adta bőséget. Bármilyen távolinak is tűnik ez a két fogalom, mégis azért tudott ennyire összefonódni az elmúlt évszázadokban, mert mindkét pontnak a végén egy azonos eredő van: a teremtés – mondta el Navracsics Tibor. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, teremteni a semmiből lehet valamit, s talán Szent István előtt is ez lebeghetett, amikor úgy gondolta, a Kárpát-medencében már honos, ám nem állami keretek között élő törzsszövetségből államot kell szervezni. Mégpedig azért, hogy tartós legyen a magyar nemzet.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter az augusztus 20-i ünnepségen, Öskün (Fotó: Szabó Péter Dániel)

– Meg kell teremteni a nemzet vázát, az államiságot, s meg kell teremteni a nemzet lelkét, azaz meg kell honosítani a kereszténységet. Szent István európai megoldásokat vett át. Nem kritika nélkül másolva a példákat, hanem a magyar akarathoz, a magyar alkathoz igazodva hozta létre az államot. A jövő felé vezető európai úton indította el a nemzetet. A magyar lehet ugyan ázsiai származású nép, de Szent István tudta, hogy jövője csak az európai kultúrában van – szögezte le Navracsics Tibor, aki kijelentette, csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik. Ez a Szent István-i küldetés.

A folytatásban Kádárné Hegedűs Veronika előadóművész adott ünnepi műsort, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották az új kenyeret. Az ünnepség koszorúzással zárult.