Élet egy aprófaluban: ára van a nyugalomnak

Viszont az ország népességének csak töredéke, mindössze három százaléka él ezekben a községekben, amelyek jellemzően a Nyugat- és Dél-Dunántúl, kisebb mértékben a Felső-Tisza-vidék és az Északi-középhegység domb- és hegyvidéki térségeire koncentrálódnak. Aprófalvaknak nevezzük az 500 lakosúnál kisebb településeket, amelyekből az országban 1124, Veszprém megyében 108 található.

Tíz év alatt, 2005 és 2015 között az aprófalvak több mint 11 százalékát veszítették el lakosságuknak, miközben az országos átlag alig haladta meg a két százalékot. A demográfiai és társadalmi problémák halmozott jelenléte a gazdasági teljesítményt is jelentősen befolyásolja - állapította meg a KSH.

Az aprófalvakban, mint Vöröstó, ahol se bolt, se orvosi rendelő, se iskola-óvoda, a falubusz jelenti a kapcsolatot a külvilággal. A jelenlegi jármű már a harmadik a sorban, mert fontosnak tartják, hogy korszerű legyen, ha már ekkora szerepet játszik a település életében
Fotó: Molnár Sándor

Kiderült az is, hogy a fővárostól az aprófalvak felé haladva csökken a lakosság képzettsége és a kis településen élő foglalkoztatottak nagy része, több mint 60 százaléka általában máshol áll alkalmazásban.

Veszprém megye népességének 62 százaléka városokban él. A települések fele aprófalu, többségük a megye nyugati és déli részén helyezkedik el. A legnépesebb község Pétfürdő 4700 fővel, míg Megyer népessége mindössze 13 fő. A Balaton közelében, illetve az aprófalvas vidékeken magas az idős népesség aránya, a megye középső, keleti része fiatalabb korszerkezetű. A munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet a megye nyugati, délnyugati részén kedvezőtlenebb. A falvakban és főleg az aprófalvakban élő foglalkoztatottak kétharmada naponta ingázik. A lakhatási körülmények is az aprófalvas térségekben kedvezőtlenebbek, itt magasabb a komfort nélküli lakások aránya.

Vöröstón 93-an élnek. A nyugalom és a béke miatt éri meg itt lakni, bár a faluban nincs bolt, nincs kocsma és orvosi rendelő sem, de ez nem jelent gondot a helyiek nagy részének, mert pályáztak egy falubuszra, amelyet a falugondnok vezet. A jelenlegi jármű már a harmadik a sorban, mert fontosnak tartják, hogy korszerű legyen, ha már ekkora szerepet játszik a kistelepülés életében, és természetesen piros a színe, hiszen hogy nézne ki egy fehér busz Vöröstón - tudom meg Rákos Margit polgármestertől. A kilenc személyes jármű minden reggel nyolckor átmegy Nagyvázsonyba, és akinek dolga van, azt ott el tudja intézni. Bevásárol, postára, vagy gazdaboltba megy. Az orvosi rendelésre adott napokon ugyancsak a falugondnok szállítja át Tótvázsonyba a helyieket, és ha szükséges kiváltja a gyógyszereket, mert itt minden nagyon jól és gördülékenyen működik.

A műemléki védettség alatt álló faluban jelenleg négy eladó ház van. Egy szépen felújított 18 milliósat már öt éve próbál eladni a tulajdonosa. Építési telkeket nem lehet kialakítani, mert nincs területe az önkormányzatnak, így a fiatalok letelepedésében ilyen formában nem tudnak segíteni, pedig kevesen élnek a településen. Ők vagy Veszprémbe járnak be dolgozni, vagy külföldön vannak. Vöröstón sok az idős ember, de nagyon tevékenyek, mindent rendben tartanak maguk körül, ha mégis segítségre volna szükség, a családok összetartóak és van két családgondozó is, akik odafigyelnek erre a korosztályra. A falu nagyon jó tartalékokkal is rendelkezik. - Kis lépésenként mindig teszünk valamit azért, hogy szebb legyen a település - foglalja össze Rákos Margit.

Mekler Józsefné várja a falubuszt Vöröstón. A műemléki védettség alatt álló faluban jelenleg négy eladó ház van. Egy szépen felújított 18 milliósat már öt éve próbál eladni a tulajdonosa. Építési telkeket nem lehet kialakítani, mert nincs területe az önkormányzatnak.

Óbudavár a maga 66 lakosával a nyugalom szigete - meséli Végh Tamásné polgármester. Bár náluk sincs bolt, kocsma, óvoda, iskola, vagy orvosi rendelő, viszont itt is van falubusz, házhoz jön a postás és kiszállítják a gázt is. Minden megoldott. Földrajzilag nagyon jó helyen fekszik a település, hiszen minden nagyobb várostól (Veszprém, Tapolca, Füred, Ajka) körülbelül 30 kilométerre vannak, ami a mai világban már nem távolság. Sajnos a buszközlekedés az nem jó, mert Mencshelyig rengeteg járat van, de Óbudavártól lefelé gazdaságtalan közlekedtetni őket a kevés utas miatt, ez nehézséget okoz. Ettől függetlenül úgy érzem, nem jelent problémát, hogy az emberek eljárjanak dolgozni - vélekedik a polgármesterasszony.

Viczainé Rábel Ildikó nagyon szeret Óbudaváron élni. Földrajzilag jó helyen fekszik a település, hiszen minden nagyobb várostól (Veszprém, Tapolca, Füred, Ajka) körülbelül harminc kilométerre vannak

Elmondja azt is, hogy a falu lakossága átalakult. Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején elvándorolt a fiatalság, amikor a rosszul működő téeszben körülbelül négy évig nem fizettek a ledolgozott munka után. Elmentek a fiatalok, és ők már nem is jöttek vissza. Sok eladó lakás volt ekkor. Ezekből a házakból vásárolt a Családok a Családért Egyesület, és Óbudavár lett a magyar Schönstatt Mozgalom központja. Ennek is köszönhető a magas gyerekszám a faluban. Szerencsések, mert 14 nyugdíjas él a településen, ugyanakkor 21 gyerek van, tehát kedvező az arány más aprófalvakhoz képest.

- Vásárolnak házakat Pestről nyaralónak, viszont ezzel a községünk lélekszáma nem gyarapszik, pedig jó lenne elérni a 100 főt, akkor jobban tudna működni minden. Az itt élésnek nagyon sok előnye van. A természet közelsége az egyik, és hogy a gyerekeket ide-oda, edzésekre tudják hordani, mert mindenhez közel vagyunk. Ugyanakkor a mai rohanó világunkban, ha az ember igazán nyugalomra, csendre, pihenésre vágyik, itt megkapja azt is. Mindenki ismer mindenkit, de mondhatom, hogy ez a környékre is igaz. A Nivegy-völgy egy összetartó közösség - vallja Végh Tamásné polgármester.