Több gyerek, több nyugdíj

A Népesedési Kerekasztal nemrég nyilvánosságra hozta nyugdíjreform-koncepcióját, amely szerint figyelembe vennék, hogy a nyugdíjas nemcsak a munkája, hanem a gyermeknevelése révén is mekkora részt vállalt a járulékfizetésben.

A gyermeknevelés-függő nyugdíjrendszer esetleges hazai bevezetésének ötlete heves vitákat szült, illetve számos félreértésre teremtett alkalmat. A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a nyugdíjat a mai járulékfizetők felnevelésére tett erőfeszítések alapozzák meg. Mivel a gyermeknevelés terhe elsősorban a szülőkre hárul, a nyugdíjreform kompenzációt kínál a gyermeknevelők számára. Az elképzeléshez egyéni számlavezetés szükséges és többféle lehetőséget kínál: ugyanakkora nyugdíjért kevesebbet kell dolgozni vagy ugyanakkora járulékfizetésre magasabb nyugdíjat kap, illetve kevesebb járulékot fizet a több gyermeket vállaló egyén.

Stolárné Fazekas Patrícia négy kisgyermek édesanyjaként egyetért azzal az elképzeléssel, hogy aki több gyermeket felnevel, az magasabb nyugdíjat kapjon. Aki otthon van és gyermekeket nevel, az kevesebb jövedelmet tud felmutatni, holott a gyermeknevelés is munka, nem is akármilyen, hiszen huszonnégyórás szolgálatot jelent. Ezt jó lenne kompenzálni valamilyen módon, beszámítva például a nyugdíjjogosultságba.

Stolárné Fazekas Patrícia négy kisgyermek édesanyjaként egyetért azzal, hogy aki több gyereket felnevel, az magasabb nyugdíjat kapjon (Fotó: Penk Tímea)

A 33 esztendős Kovács Vilmos pedagógus, nem kifejezetten támogatja a koncepciót.

- A kerekasztal elképzelését, bár részleteiben nem ismerem, fenntartásokkal fogadom. Nem feltétlenül egyéni döntés kérdése, hogy hány gyermeket vállalnak a párok, ezt nagyban befolyásolják az egzisztenciális viszonyaik, sőt az egészségi állapotuk is. Vannak aztán olyan családok, amelyek sok gyereket vállalnak és a családtámogatásból élnek; soha nem dolgoztak, mégis magasabb nyugdíjat kapnának, mint azok, akik egész életüket végigdolgozták, de valamiért nem sikerült gyermeket vállalniuk.

Pápai László 48 éves kétgyermekes vállalkozó, akit nem lep meg a felvetés.

- A nyolcvanas években távoli NDK-s rokonaink mondták, hogy a nagymamának biztosan magas lesz a nyugdíja, mert hét gyermeke van. Mi ezt akkor nem értettük, de most már kezdem belátni, hogy talán van igazság az ilyen elképzelésben.

Nagy Teréz 39 éves, egy kisgyermek édesanyjaként nem tudja, hogy javítana-e a nyugdíjrendszeren a jelenlegi elképzelés.

- Fiatalabb koromban négy kisgyermekre vágytam, de csak egy kislányom lett, akit egyedül vállaltam. Ebből rengeteg hatósági probléma keletkezett, ami megalázó volt számomra, tulajdonképpen megbüntettek azért, amiért megszültem a lányomat. Szerintem hasznosabb volna, ha a már meglévő gyermekkel törődnének jobban, ha az ő érdekeik érvényesítésére fordítanának nagyobb figyelmet.

Turi Józsefné támogatja a gyerekek számától függő nyugdíjat (Fotó: Penk Tímea)

Vincze Angéla aktív dolgozóként támogatja felnőtt gyermekeit.

- Nem értem, hogy mi haszna lenne a gyerekszámtól függő nyugdíjnak, amikor a gyerekeknek kellene támogatni idős szüleiket. Két felnőtt gyerekem van, és még mindig nekem kell támogatnom őket, mert önerőből nem boldogulnak. Néhány év múlva nyugdíjas leszek, és attól tartok, hogy még akkor is én segítem őket, ahelyett, hogy ez fordítva lenne. Kissé ironikus, de ha magasabb lenne a nyugdíjam a gyerekek miatt, akkor jobban tudnám belőle őket támogatni.

Turi Józsefné már nyugdíjas, így rá nem vonatkozna az új szabályozás, ennek ellenére egyetért vele.

- Tisztelem és becsülöm azokat az anyukákat, akik két-három gyermeket vállalnak, vagy akár többet is. Akik járnak a játszótérre, azokból egy jó közösséget kialakítanunk, amit én nagyon szeretek. Teljesen világos, hogy aki több gyermeket nevel, annak legyen több a nyugdíja, hiszen a kiadások, a neveltetés megterhelést jelent.

Molnár Lajos pénzügyi tervező lapunknak elmondta a nyugdíjjakkal kapcsolatos terhek komoly problémát jelentenek a költségvetés számára, hiszen a nyugdíjkassza kiadásai egyre nőnek, a bevételei viszont ettől elmaradnak és a munkáltatói terhek emelése a versenyképesség romlásával járna. A nyugdíjkassza deficitjének elsősorban demográfiai okai vannak. Nem véletlenül kerültek bele az alkotmányba olyan elemek, melyek a szülőtartási kötelezettségre, a Polgári Törvénykönyvbe pedig olyanok, melyek az öröklés rendjére vonatkoznak mondta a szakértő. Hozzátette: nem lépett életbe az a törvény, amit még 1997-ben fogadtak el és az öregségi nyugdíjakat is adókötelessé tette volna 2013-tól. A probléma nagy, de a megoldásával járó következményeket ezidáig egyik politikai erő sem vállalta fel.

A 2013-ban már létező nyugdíj-előtakarékossági számla, és az önkéntes nyugdíjpénztár mellett egy harmadik termék is megjelent azok számára, akik maguk próbálják meg takarékossággal ki-egészíteni majdani nyugdíjukat. A biztosítók kilobbizták, hogy kibocsáthassanak adójóváírással megtámogatott terméket. Ez az új nyugdíjbiztosítás azonban nagyon drágának bizonyult, ezért a Magyar Nemzeti Bank a fogyasztóvédelmi jogkörében eljárva májusban kötelező érvényű ajánlást bocsájtott ki, amely a termék teljes költségmutatóját (TKM) négy százalékban maximalizálta. Ez az ajánlás előtt nyolc százalék körül szóródott, azaz ennyit veszítenek évente az elért hozamból a kötvénytulajdonosok.

- Az újabb, a felnevelt gyermekszámtól, azok iskolázottságától függő nyugdíjreformra vonatkozó tervek megvalósulása reális lehet, azonban nagyon fontos lenne, hogy azt széles körű társadalmi vita előzze meg. Nem lehet máról holnapra bevezetni, hiszen sokféle gond felmerülhet. A törvényalkotást társadalmi egyeztetési folyamatnak kell megelőznie, így kevesebb a hiba lehetősége ezt törvény elő is írja. Arra pedig megfelelő időt kell hagyni - mondta Molnár Lajos.

A Népesedési Kerekasztal írásban közzétett célja az igazságosabb újraelosztás, nem pedig a születésszám növelése. A kerekasztal szerint értékelni kell a gyereknevelésre fordított munkát, a felnevelt gyermekek számát és iskolázottságát is. A változás a 40.életévüket betöltött egyénekre, így a mai nyugdíjasokra nem vonatkozik és a rokkantnyugdíjakat sem érinti. A koncepció kidolgozói fontosnak tartják, hogy egy átlátható, mindenki számára érthető rendszer jöjjön létre, a jelenlegi igazságtalanságokat korrigálják, hogy hosszabb távon is finanszírozhatóvá váljon a nyugdíjrendszer.