A korkedvezményes nyugdíjról

Ha valaki elérte a huszonöt éves munkaviszonyt, választhatott, hogy nyugdíjba vonul, vagy tovább dolgozik. Ez érintette a rendőröket, a katonákat, a vám - és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás dolgozóit, egészen a 2012-es jogszabályváltozásig. Akkor ugyanis ez a gyakorlat, ebben a formában megszűnt. Mindezt Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő mondta el minapi tájékoztatójában, egy lapunkban megjelent íráshoz kapcsolódva.

- A munkaviszonyba beszámítottak az iskolai évek is, így fordulhatott elő az, hogy negyven éves emberek hagytak fel az aktív munkával. Ráadásul az ekkor járó lelépési pénz, illetve a fizetéshez képest magasabb nyugdíj, még a maradni szándékozókat is tulajdonképpen olyan helyzetbe hozta, hogy nem volt jobb döntés, mint menni. Ráadásul munkát is vállalhattak, így az egyébként sem rossz nyugdíjat még a rendszeres havi fizetéssel is kiegészítették. Mindezt tették életerős, tapasztalt emberek, akikre szükség lett volna korábbi munkahelyükön, a mögöttük álló tudás, rutin okán.

A 2012-es jogszabályi változások után igazságosabbá vált a rendszer (Fotó: Szijártó János)

A  2012-es jogszabályi változások után sokkal igazságosabbá vált ez a rendszer, ami kétségtelenül az emberek jelentős részét irritálta. Azóta szolgálati járandóságot kapnak nyugdíj helyett a még hivatalosan aktív korú, de korkedvezménnyel leszerelt rendvédelmisek, ami kevesebb pénzt jelent, mint korábbi nyugdíjuk. A törvényalkotók nem titkoltan ezzel azt szerették volna elérni, hogy minél többen térjenek vissza közülük a rendőrség, illetve a többi szerv kötelékébe - hangsúlyozta Lasztovicza Jenő.

Hozzátette, hogy a rendőrségi dolgozók fizetési viszonyait konszolidálta a kormány, ami egyfajta biztonságot és kiszámíthatóság is jelent számukra. Másrészt az országnak is szüksége van a tapasztalt, jó szakemberek munkájára.