Hírek

2014.04.11. 09:35

A klezmer újrafelfedezője - Interjú Jávori Ferenc zenésszel

A Budapest Klezmer Band alapítója, Jávori Ferenc, vagy ahogy sokan ismerik, Fegya munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el a közelmúltban. A zenész együttesével február óta a Pannon Várszínházzal közösen adja elő nagy sikerrel a Hegedűs a háztetőn című musicalt, így némi veszprémi kötődése is akad a kitüntetésnek. A muzsikus a díj mellett beszélt a klezmerzene gyűjtéséről, a klasszikus zene iránti kötődéséről és az életpályáját meghatározó rozoga pianínóról is.

Marton Attila

Jávori Ferenc és a Budapest Klezmer Band sikert sikerre halmoz (Fotó: Nagy Lajos)

– A díj odaítélésénél azt akceptálhatták, hogy a Budapest Klezmer Band nem csupán koncertzenekarként működött, hanem olyan műveket hoztam létre, amelyek hatalmas sikerrel mentek nem csak Magyarországon, hanem szerte a világban, kezdi sorolni az elismerés előzményeit Jávori Ferenc. Ilyen például a Purim, avagy a Sorsvetés, amelyet a Győri Balettel hoztunk létre 1998-ban, és több mint kétszáz előadást ért meg, a felét külföldön, a londoni Queen Elizabeth Hallban például két telt házas előadást adtunk, a közönség állva tapsolt. A másik fontos zeneszerzői eredmény a Klezmer Szvit, amelyben két zenei világ, a klezmer és a klasszikus zene fuzionált. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral előadott művel szintén értünk el külföldi sikereket, míg a Menyasszonytánc című klezmeroperettet közel kétszázszor adtuk elő az Operettszínházban.

– A Hegedűs a háztetőn

előadás zenéjét, amelyet most a Pannon Várszínház is játszik, az ön átirata alapján játszotta a Madách Színház a kilencvenes években.

– Igen, ez az előadás hozta meg számunkra az áttörést. A zenekar egyik koncertje után odajött Kerényi Imre, és teátrálisan azt mondta, Fegya, most felmész a zenekarral a tetőre, majd elment. Pár nappal később kiderült, hogy mit jelent ez a tető. Azt javasolta, hogy klezmeresítsük az eredeti darabot, és bár szkeptikus voltam – és sokan megpróbáltak lebeszélni erről – abban, hogy az eredeti nagyzenekari művet a hétfős együttesünk meg tudja szólaltatni, de az átiratom olyan jól sikerült, hogy több mint 280 előadást játszottunk kilenc év alatt.

– A Budapest Klezmer Bandet 1990-ben alapította, de előtte már komoly zenei karrier állt ön mögött.

– Az első hangszerem egy rozoga pianínó volt négy éves koromban, és megpróbáltam elpötyögni a klaviatúrán a rádióból hallott zenéket, és a mamámnak tűnt fel, hogy a hallott dallamokat vissza tudom játszani, később zeneiskolásként már dalokat próbáltam komponálni. A főiskolán klasszikus zenét tanultam, akkor még nem gondoltam, hogy a klezmer ilyen fontos szerepet játszik majd az életemben. Budapesti áttelepülésemig, 1976-ig kizárólag klasszikus zenével foglalkoztam. A zsidó népzenét még Kárpátalján kezdtem gyűjteni, és szerencsém volt, hiszen sok kitűnő cigányprímás játszotta ezt a zenét, akiktől ezeket a dallamokat meg lehetett tanulni.

– A klezmer zenegyűjtést hogyan képzeljük el? Hangfelvevővel járta a falvakat?

– Nem volt ilyen fejlett a technika, elmentem a kottafüzetemmel például Galambos Gyula cigányprímáshoz, aki mindig megkínált egy kis borral – 16-17 éves lehettem, nem szerettem az alkoholt, de gondoltam, megéri. Mondta, hogy ha nem iszom meg, nem hegedül nekem. Amikor Budapestre érkeztem, 100-120 összegyűjtött eredeti klezmerdal volt a tarsolyomban. Akkor még nem voltam elég bátor és rámenős, hogy ezzel az anyaggal kezdjek valamit: úgy éreztem, a zsidó zene és kultúra feledésbe merült, csak a vallás dominál. A kilencvenes években, amikor megalakult a zsidó kulturális egyesület, Raj Tamás rabbi inspirált abban, hogy a zsidó kulturális kinccsel foglalkozni kellene. Ha az ember nem ápolja a kultúrát, elvész.

– A hetvenes évek közepén telepüt át Magyarországra. A költözést a zenei karrierje indokolta?

– Nem, prózai oka volt. A húgom beleszeretett egy magyarországi fiúba, és áttelepült, a szüleimmel pedig úgy döntöttünk, mi is átjövünk Budapestre. Megérkezésem másnapján az egyik ismerősöm mondta, hogy a Népszabadságban van egy felhívás, amelyben az Operettszínház hegedűst keres: dél- előtt részt vettem a próbajátékon, este már játszottam a My Fair Lady-ben, persze blattoltam a darabot. Sokáig remekül éreztem magam – jó volt figyelni a sztárokat, Gábor Miklóst vagy Lehoczky Zsuzsát –, de egy idő után úgy éreztem, nem tudok eléggé érvényesülni a zenekari árokban: zavart, hogy a közönség elsősorban annak tapsol, ami a színpadon történik. Azt, hogy egyenrangúvá válik a zenész, a Madáchban játszott Hegedűs a háztetőn előadásban éreztem.

– Az egyetem hegedű tanszakán végzett, a Hegedűs a háztetőn előadásban azonban zongorázik, és kisgyerekkorában is zongorázott. Mikor dőlt el, hogy melyik mellett köteleződik el inkább?

– A lelkem mindig a zongorához húzott, de Spitzer bácsi, aki hatévesen lett a zenetanárom, félig viccesen, félig komolyan azt mondta, hogy inkább hegedűn játsszak, mert azzal könnyebben lehet menekülni Az volt a szerencsém, hogy a mellékhangszert nagyon komolyan vették Munkácson, ráadásul volt egy kitűnő zongoratanárom, akitől nagyon sokat tanultam. Amikor egy főiskolai hegedűvizsgám szünetében leültem egy kicsit zongorázni, nem vettem észre, hogy a zsűri bejön, majd egyszer csak tapsot hallottam, és a zsűri elnöke megszólalt, maga zongorából vagy hegedűből vizsgázik? Amikor a Budapest Klezmer Bandet alapítottam, tudtam, hogy zongorázni fogok.

– A klezmer mellett számos műfajban kipróbálta magát.

– Ha van rá lehetőségem, igyekszem kirándulni más műfajokba. Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház rendezője felkért egy új darab, egy nem klezmer alapú musical megírására. A részleteket majd májusban beszéljük meg, a bemutató a tervek szerint jövőre, 2015 novemberében lesz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!