Az erdei utak környezeti hatása legrosszabb esetben is csak mérsékelt lehet

Az erdészeti utak az általuk keresztezett erdőterület vízháztartására és talajára gyakorolják a legjelentősebb negatív hatást, ami legrosszabb esetben is csak mérsékeltnek mondható.

Az erdészeti utak környezeti hatása kisebb mértékű, mint a közutaké, hiszen geometriai méreteik, valamint a rajtuk áthaladó forgalom is kisebb. Ugyanakkor az erdészeti utak jórészt természeti jellegű területen épülnek, melyek védelme érdekében a negatív hatások csökkentése kiemelten fontos feladatot jelent. A várható hatások megismerésével az út tervezőjének és fenntartójának, valamint az építést engedélyező hatóságnak lehetősége van egy hatáscsökkentő szempont- és szabályrendszer kialakítására.

Hazánk erdőterületének megközelíthetőségét 6800 kilométeres erdészeti úthálózat biztosítja

Magyarország erdőterületének megközelíthetőségét körülbelül 6800 kilométer hosszú erdészeti úthálózat biztosítja. Az erdészeti utak az úthálózatban betöltött szerepük alapján erdészeti feltáróutak és kiszállító utak lehetnek. A feltáróutak a KRESZ-nek megfelelő járművek időjárástól független közlekedését teszik lehetővé megadott tervezési sebesség mellett. Feladatuk a gazdaságos szállítás lehetővé tétele, valamint az erdei forgalom bekapcsolása a közúthálózatba. A feltáróutakat a várható forgalom nagyságának ismeretében különböző műszaki színvonalon építik ki.

A kiszállítóutak feladata a termőterület és a feltáró úthálózat összekapcsolása. A kiszállítóutak viszonylag rövidek, és alacsony forgalmat kell kiszolgálniuk. A magyarországi kiszállítóutak összes hossza körülbelül 4100 kilométer.

Az erdészeti utak, mint emberi tevékenység nyomán kialakuló létesítmények, közvetett vagy közvetlen hatással vannak a környezetükre, a földre, a vízre, a levegőre és az élővilágra, amiket érdemes vizsgálat alá vetni. A hatásvizsgálat fogalomrendszerében a környezet az ember természeti, épített és társadalmi környezetét jelenti.